A nyolcvanéves Józsa János korondi fazekasmester budapesti kiállításának vasárnapi megnyitóján
Fotó: Máthé Zoltán/MTI
A világjárvány alatti bezártságban születtek Józsa János korondi fazekasmesternek, a Népművészet Mesterének azon alkotásai, amelyekből Budapesten nyílt kiállítás. A nyolcvanéves mestert Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke is köszöntötte.
2022. február 22., 13:162022. február 22., 13:16
Józsa János korondi fazekasmester, a Népművészet Mesterének a pandémia alatti bezártságban született alkotásait mutatja be a budapesti Józsa Judit Galéria Józsa János 80 – Csak tiszta forrásból! címmel vasárnap megnyílt kiállítása. „Józsa János nyolcvanesztendőnyi életpéldájával nemcsak tisztán látja, de a mi számunkra is láttatni tudja az élet igazságait” – méltatta a születésnapját vasárnap ünneplő fazekasmestert a kiállítás megnyitóján az Országgyűlés elnöke.
Amint az MTI beszámolt róla, Kövér László felidézte: Józsa János a második világháború vérzivatarában született, majd szülőföldje hamarosan idegen állam fennhatósága alá került, népe nehéz kisebbségi sorba kényszerült. „Ha agyagba akarnak döngölni, csinálj belőle kerámiát” – fogalmazott a házelnök, hozzátéve: Józsa János nem hagyta magát, és agyagba öntötte üzenetét.
– fogalmazott az Országgyűlés elnöke. Józsa János azon alkotók közé tartozik, akik számára etika és esztétika párban járnak – mondta Kövér László. Orbán Viktor miniszterelnök levélben köszöntötte Józsa Jánost, kiemelve: a mestert még egy világjárvány sem tántoríthatta el hivatásától, a hagyományos díszítőművészetet megjelenítő, Józsa-stílusú fazekastermékek készítésétől.
Ezek „a szülőföld szeretetéről vallva nemzeti gyökerek megőrzésére is sarkallnak minket” – fogalmazott a kormányfő. Józsa Judit galériavezető arra emlékeztetett, hogy mindig a Bartók Béla által is leírt „tiszta forrás” határozta meg édesapja életművét, amely a székely népi fazekasságból indulva teljesedett ki. Erre utal a kiállítás címe is – jegyezte meg.
Pávai István népzenekutató felidézte, hogy
– méltatta a fazekasmestert, hozzátéve: Józsa János ugyan egy idős generációhoz tartozik, de nyitottsága az újra máig megmaradt. Kovács Gergelyné Szabó Irén kultúrtörténész elmondta, Józsa János a járványhelyzet alatti bezártságban nyolcvan nagy méretű kerámia dísztányért készített a legnehezebb technikával, máz alatti festéssel.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
szóljon hozzá!