2010. április 21., 08:552010. április 21., 08:55
„Maga az, hogy jelölést kaptunk három kategóriában is, már egy díj volt, hiszen azt jelentette, hogy a szakma felfigyelt a munkánkra, az hogy a mienk lett a legjobb előadás, már egy ajándék – mondta el lapunk megkeresésére Balázs Attila, a temesvári színház igazgatója. Korábban kisebb díjat, a legjobb díszletért járó díjat kaptuk meg, de ekkora elismerésben eddig nem volt részünk, hiszen ez a díj a legfontosabb az UNITER-kitüntetések között” – mutatott rá.
Idén egyébként a korábbi évekhez képest kevés magyar jelöltje volt a „színházi Oscarként” is számon tartott országos versenynek. Míg tavaly a Kolozsvári Állami Magyar Színház Tompa Gábor által rendezett Három nővér című előadása minden fontosabb kategóriában jelölést kapott – összesen hetet – a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Bocsárdi László rendezte Yvonne, burgundi hercegnő című előadását pedig öt kategóriában terjesztették fel díjra, addig a 2009-es előadások közül az idei jelölő zsűri csak a temesváriak előadását jelölte három kategóriában – legjobb előadás, legjobb rendezés, legjobb díszlet és jelmez –, Bíró József kolozsvári színművész pedig a legjobb férfi mellékszereplőnek járó díjra volt esélyes a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának Keresztes Attila által rendezett Három nővér című előadásának Csebutikin szerepéért.
„Az, hogy végül is egy magyar társulat kapta a legjobb előadásnak járó díjat, azt igazolja, hogy itt nem nemzetiségi kérdésről van szó, hanem arról, hogy mi a jó színház jelenleg Romániában. Ha idén kevesebb magyar jelölés is volt, a romániai szakma legnagyobb díját mégis magyarok vihették el” – fejtette ki lapunknak Balázs Attila. A színházigazgató kérdésünkre válaszolva elmondta: azt is tervezik, hogy turnéra indulnak a nyertes produkcióval, de ez egyelőre csak terv, hiszen az anyagiaktól függ, hogy mikor és hogyan sikerül ezt megvalósítani.
A temesvári előadás a bukaresti Nottara Színház és a nagyszebeni Radu Stanca-színház produkciójával versenyezve lett a 2009-es év legjobb előadása a Marina Constantinescu és Florica Ichim színházkritikusok, Valeria Seciu színésznő, Mihai Mădescu díszlettervező és Cornel Todea rendező alkotta zsűri döntésének értelmében.
A legjobb rendezésért járó díjat végül Alexandru Dabija vehette át a bukaresti Odeon Színházban rendezett Pyramus & Thisbe 4 you című előadásért. Bíró Józsefet idén nem díjazta a zsűri, a legjobb férfi mellékszereplőnek járó díjat Vlad Ivanov vihette haza, a bukaresti Nemzeti Színház, Párbaj (Un duel) című előadásában nyújtott alakításáért.
A gálán kiválósági díjban részesült Silviu Purcărete rendező, szövegkönyvíró, Helmut Stürmer díszlettervező, Lia Manţoc díszlet- és jelmeztervező, Vasile Şirli zeneszerző, Andu Dumitrescu díszlettervező a nagyszebeni Radu Stanca Nemzeti Színház Goethe művén alapuló Faust című előadásának a 2009-es edinburghi fesztiválon elért nemzetközi sikeréért. Mint arról a szebeni színház igazgatója, Constantin Chiriac korábban beszámolt, a 2010-es évben az előadást megtekintők mintegy 80 százaléka turista volt, akik az országból és Európa számos országából azért érkeztek a városba, hogy megnézzék Purcărete előadását, amelyet 2007-ben mutattak be, amikor Nagyszeben volt Európa Kulturális Fővárosa.
A gálán életműdíjat kapott Andrei Bot díszlettervező, Mircea Andreescu színművész, Tatiana Iekel szíművésznő, Alexandra Davidescu bábjátékos és Mircea Cornişteanu rendező.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.