A Szatmárnémeti Északi Színház helyzetét is orvosolná az RMDSZ-es törvénytervezet
Fotó: Harag.eu
Elfogadta a szenátus Miklós Zoltán RMDSZ-es képviselő törvénytervezetét, mely szerint a közepes és kisvárosok esetében a művelődési intézmények – színházak, bábszínházak – munkatársait ne számolják bele az önkormányzatok által foglalkoztathatott alkalmazottak létszámába. Ha a képviselőház is jóváhagyja a tervezetet, az önkormányzatok lehetőséget kapnak, hogy új munkaerőt alkalmazzanak a költségvetés függvényében.
2021. december 30., 13:222021. december 30., 13:22
A személyi jövedelemadó két százalékából létrehozott kulturális alap anyagi szempontból tehermentesítette a színházakat fenntartó önkormányzatokat, ám továbbra is gondot jelent, hogy a művelődési intézmények munkatársai beleszámítanak az alkalmazottaik összlétszámába, és kevesebb szakembert tudnak foglalkoztatni más területeken. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere sajtótájékoztató keretében kifejtette, a kulturális alap létrehozásával három évtizedes igazságtalanságnak vetettek véget.
Az elmúlt harminc év pénzügyi igazságtalansága volt, hogy az olyan gazdag városok, mint Bukarest, Kolozsvár, Temesvár, Jászvásár színházait, operáit és filharmóniáit az állam finanszírozta, miközben
Antal Árpád szemléltetésképpen elmondta, az elmúlt 15 évben a kolozsvári kulturális intézményeket mintegy 300 millió euróból tartotta fenn az állam, miközben a sepsiszentgyörgyi önkormányzat saját költségvetéséből 25–30 millió eurót költött művelődési intézményei fenntartására. Idén ez a hátrányos megkülönböztetés valamelyest megszűnt a kulturális alap létrehozásával, ebből a Kovászna megyei város önkormányzata 8 millió lejt kapott, ami a Tamási Áron és az Andrei Mureșanu színházak költségvetésének kétharmada. Azonban
Ezt a helyzetet próbálja feloldani Miklós Zoltán RMDSZ-es képviselő törvénykezdeményezése, ami arról szól, hogy a művelődési intézmények munkatársait ne számolják bele az önkormányzatok által foglalkoztathatott alkalmazottak létszámába. Minden év elején a prefektúra közli, hogy egy önkormányzat a lakosság számával arányosan hány alkalmazottat foglalkoztathat. Ha a fenntartásában színházak vannak, akkor ezek munkatársait is beleszámolják az összlétszámba, és annyival kevesebb szakembert tudnak foglalkoztatni más területeken – részletezte a politikus. Azokban a városokban, ahol a kulturális intézményeket központi költségvetésből finanszírozzák, és az alkalmazottaik a művelődési minisztériumhoz tartoznak, ez a kérdés fel sem vetődik.
Közben például a sepsiszentgyörgyi önkormányzat összes alkalmazottjának egyharmada a magyar és a román színháznál, valamint a bábszínháznál dolgozik. A törvénytervezet arra vonatkozik, hogy a művelődési intézmények munkatársait ne számolják bele a keretbe, annál is inkább, mert ehhez hasonló esetre van már precedens, ugyanis az önkormányzat fenntartásában működő intézményeknél az egészségügyi, szociális, oktatási szakemberek is kivételnek számítanak.
– szögezte le Miklós Zoltán. Hozzátette, nem volna tanácsos oda eljutni, hogy egy városvezetésnek mérlegelnie kelljen, hogy csökkentse a színházi alkalmazottak számát, ha például több pályázatíróra van szüksége ahhoz, hogy fejlessze a települést. A tervezetet a szenátus jóváhagyta, a képviselőház bizottságaiban következik a vita. Ha megszavazzák, lehetőség nyílik arra, hogy ezekben a városokban, ha szükséges, még alkalmazzanak munkaerőt a költségvetés függvényében, nem túlméretezve az apparátust – szögezte le Miklós Zoltán.
Ismét pénzügyi támogatást kap a jövedelemadó két százalékából az önkormányzatok alárendeltségében működő több tucat kulturális intézmény a szerdai kormányhatározat értelmében – jelentette be Cseke Attila fejlesztési miniszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!