2009. november 18., 10:302009. november 18., 10:30
Valamely tájegység, alföld, hegyvidék úgy lesz téma számára, hogy kiindulópontot jelent az absztrakcióhoz: az absztrakt még visszautal az eredeti témára, de aztán az alkotó reflexió lesz a fontos. A nonfiguratív, amint azt a terminus mutatja, száműzi magát a témát is. A tulajdonság elválik a dologtól, maga a dolog nincs is jelen.
Vagyis a színek önállósulnak. Ebben az önállósulásban festi meg Gajdán Zsuzsa hangulatait, érzéseit, véleményét. Ebben a reflexióban járjuk be a magyar történelmet, így beszél 1956-ról – meghasad az ég —, és a magyar himnusz kéziratának töredékében Kölcseyvel találkozunk. Az absztrakciót azzal vezeti tovább, hogy képtöredékekkel építkezik.
Tulajdonképpen több képet helyez egymásra, a befogadó pedig egyik képnek a teréből átlép a másikba. Az egyes síkokban, térszeletekben a töredék, a rész képviseli az egészet, a töredék idéz meg egy hajdan volt vagy vágyott egészet. Ez az érzelmek logikája, így működik az emberi pszichikum. Képek áradnak képek után, töredékek villannak fel, kavarognak, ahogy azt Borges írja le Az Alef című novellájában.
Gajdán Zsuzsa akriljain, olajképein, vegyes technikával készült kollázsain égő piros, érett narancssárga, fekete kontrasztjaival látványosan kalauzol az emberi szellem befelé végtelen terében, szűkebb és tágabb világunk teremtő működésében.
A kiállítás november végéig látogatható, munkanapokon 10–18, szombaton pedig 10–14 óráig.
Szerző: Józsa István esztéta, a BBTE adjunktusa
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok