Négynapos programsorozattal emlékezett június 4–7. között a 90 éve született és 30 éve elhunyt Harag Györgyre, az intézmény egykori főrendezőjére a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
2015. június 10., 19:392015. június 10., 19:39
A Harag György Emléknapok keretében híres Harag-előadások felvételeinek vetítésére került sor, egy kerekasztal-beszélgetés során pedig meghívottak segítségével a rendezőegyéniség által a kolozsvári színházban 1979-ben színre vitt Éjjeli menedékhely című előadással kapcsolatos emlékeket elevenítettek fel.
A teátrum emeleti előcsarnokában a Harag György kolozsvári rendezéseit megörökítő kiállítást most is megtekinthetik az érdeklődők előadások előtt vagy azok szünetében. A tárlat kurátora Salat-Zakariás Erzsébet. Az anyagban kiemelt helyet kapnak Doina Levintza látványtervező Harag György előadásaihoz készített díszlet- és jelmeztervei.
A rendező összesen huszonkilenc darabot rendezett Kolozsváron, miután 1952-ben elvégezte a rendezői szakot is a színészet után, és 1953-tól már önálló rendezőként dolgozott a színházban. A kiállítás arra az anyagra támaszkodik, amely a színház dokumentációs tárában maradt fenn az utóbbi években rendszerezett, úgynevezett dokumentációs dossziékban.
Válogatott plakátok, szereposztások, műsorfüzetek részletei – amelyekben a rendező gondolatai olvashatók vallomás vagy interjú formájában –, jelmeztervek, díszletrajzok vagy makettekről készült fotók, folyóiratokban megjelent kritikák, az előadásokról készült fényképek láthatók az 1953-as Martin Rogers felfedezi Amerikát című darabtól az 1984-es Csongor és Tündéig.
Az 1963-as Baleset az Új utcában című darab műsorfüzetében a rendező így fogalmaz: „Minden jó, mai darab olvasásakor az az érzésem: itt a soha nem látott és soha vissza nem térő lehetőség, hogy valóban a mához szóljunk, hogy olyan hősöket elevenítsünk meg, akik közelebb állnak hozzánk mindenki másnál. Ilyenkor érezzük meg vagy sejtjük meg munkánk igazi értelmét (…)
Nem tudom, ki hogy van vele, én Földes Mária darabjaiban mindig érzem a maiságot, a ma jellegzetes vonásait. Ebben a darabjában például nem történnek vele nagy, világrengető dolgok, nem fest széles történelmi freskót, de egy gyermek balesete lelkiismeret-vizsgálatra készteti az embereket, ki-ki azt kérdezi magától: mi az, ami rossz volt eddigi életében, mi az, ami hasonló balesetekre vezethet.”
Első átütő sikerű rendezése az 1973-as Tornyot választok című Páskándi Géza-darab volt, amely sajátos, lecsupaszított térszerkezetével válik majd jelentésteremtővé. „Talán sosem volt ekkora a színpad” – írta az akkori Igazság napilap kritikusa, Krizsán Zoltán. Érdekes találkozás lehetett ez, csak sejthetjük, miféle emberi tapasztalat az író Páskándié, akit 1956 után letartóztattak, és hat évet töltött a Duna-delta egyik munkatáborában, és a színész-rendező Harag Györgyé, akit 1944-ben deportáltak szüleivel, testvéreivel együtt, de egy év múlva egyedül tér haza.
Sütő András Harag által színre vitt trilógiája (Egy lócsiszár virágvasárnapja, 1975; Csillag a máglyán, 1976; Káin és Ábel, 1978) a kiállítás egyik kiemelt egységét képezi, az előadásokhoz az Edit Schranz-Kunovits készítette gyönyörű jelmeztervek pedig Salat-Zakariás Erzsébet szerint egy jövőbeli önálló kiállítás anyagát is képezhetnék. Reméljük, hamarosan erre is sor kerül.
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
szóljon hozzá!