Fotó: A szerző felvétele
2008. január 04., 00:002008. január 04., 00:00
A kolozsvári egyetem és néhány évi sepsiszentgyörgyi kitérõ után 1985-ben tért vissza szülõvárosába, amikor sokan Budapestre, Bécsbe vagy még távolabb mentek, ha úgy tetszik, menekültek. Miért választotta Székelyudvarhelyt? Festeni ugyan bárhol lehet, de Székelyudvarhely még egy körbesétálható, bejárható város, ezért szeretem. De ha Budapesten vagyok, akkor is csak egy meghatározott, bejárható részén érzem jól magam, ahol szerencsémre, a vendégül látó barátaim is laknak. A közönség szempontjából sem hátrányos a kisváros, hiszen az ember itt nemcsak önmagának fest. Mindig festõ szerettem volna lenni, és ebben az a szép, hogy még mindig az szeretnék lenni. Hiszen már most is festõ, nem? Nem az a fontos, hogy az vagyok, hanem az, hogy még mindig, nap mint nap újra festõ szeretnék lenni, tehát nem érzem, hogy vége lenne valaminek. Mit gondolok a befogadókkal, a kiállításlátogatókkal kapcsolatban? Azt mondanám, jószomszédi viszonyban vagyunk. Nem tudom, mekkora a jelentõsége annak, hogy egy festõ mekkora városban él. A képek akkor is eljuthatnak (és el is jutnak) nagyvárosokba, nagyobb közönséghez, ha maga az alkotó nem ott lakik. Én végzem a dolgomat, és egy festõnek talán jó is, ha a maga csendességében lehet. A nagy történésekbõl, pörgésekbõl, ha csak egy mód volt rá, mindig kivontam magam. Ez lehet alkati kérdés is, gyerekkoromban is inkább szemlélõje voltam a nagy játszásoknak. Képeit absztrakt alkotásokként definiálják. Absztrakt festõ-e Biró Gábor? Nyilván ezt én nem mondtam. Mindig kényelmes beskatulyázni dolgokat, hiszen úgy tûnhet, akkor már a helyükre kerültek, nem is kell továbbgondolni õket. Annyiban igaz a definíció, hogy a képeimen a formák, színek, vonalak, foltok a leolvashatóság és a meghatározatlan határmezsgyéjén vannak. Azonban egy festményt szavakkal leírni, definiálni csak idõben lehet, és a szavakkal esetleg csak megkíséreljük többször körbejárni azt a pillanatot, amit egy festmény sûrítményként megragad. Mert az alkotás ugyan idõben történik, de a festmény mégis csak egyetlen pillanatot rögzít. Amúgy meg folyamatos képi zuhatagban is élünk, a televízió elkényeztet és a távirányító adta váltás-keresgélés lehetõsége nem kedvez a sûrítmény olvasásában, értésében, a befogadókészség kialakításában. Van-e értelme ilyen körülmények között az alkotásnak? Van-e még kinek festeni? Mit tehet egy festõ? Egy festõ festhet. Természetesen, nagy tömegeket nem fog vonzani egy kiállítás, bárhol is rendezzék meg, és legyen az bármilyen. De nem is stadionnyi közönségrõl van szó, az a szellemi közösség, amelyik eljön a kiállításokra, inkább ösvényjáró. És ha már ösvényrõl beszélünk: azt jelenti, ott már elõttünk is jártak valakik, akik vélhetõen nem a kurjongató tömeges együttvonulás útját választották, és az ösvény is vezet valahová, talán ugyanoda, ahová az út, csak közben egy rebarbarahajtás alatt megpillanthatunk egy tétova angyalt is. Elképzelhetõ, hogy éppen ott botorkál.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.