Fotó: A szerző felvétele
2009. március 23., 09:502009. március 23., 09:50
Fleisz János váradi történész, önkormányzati képviselő mondott rövid köszöntőbeszédet az ünnepi alkalmon. Elmondta: a könyvnyomtatás a modern kor legnagyobb vívmányai közé tartozik, és mai napig nem veszített fontosságából. Nem kis dolog főleg magyar könyveket forgalmazó cégként két éve fennmaradni a váradi piacon – hangsúlyozta. Ő maga úgy véli, a váradiak szeretik a könyveket, és az olvasás befolyása még mindig nagyon nagy, ezért nem fél attól, hogy el fog tűnni a nyomtatott szó varázsa.
A Hobby Libri nyitásakor azt a célt tűzték ki maguk elé az üzlet vezetői, hogy a váradi közönség igényeit felmérjék, és lehetőség szerint megfeleljenek azoknak. Természetesen ez nem megy egyik napról a másikra, tudtuk meg Konglovits Enikő üzletvezetőtől, de odafigyeléssel és sok-sok kísérletezéssel mára elérték azt, hogy tudják, mit olvas a váradi közönség.
„Kiismertük az ízlésüket” – mondta Konglovits Enikő, hiszen a magyar könyvkiadók kínálata nagyon nagy, naponta átlagosan közel száz könyv jelenik meg a piacon, ám most már 70–80 ezer kötetből is ki tudják válogatni azt, ami az itteni közönségnek tetszik.
A Hobby Libriről minden idejáró tudja, hogy emberközeli, szinte könyvtárszerűen baráti könyvesbolt. Az elárusítók lassanként azt is megtanulták, melyik kötetet melyik olvasó fogja hazavinni. A születésnapon résztvevők többsége olvasóból lett ismerős: olyan emberek, s az általános trend ellenére főként fiatalok, akiknek a könyvesbolt kedves hely, nem a pénzköltés vagy a szigorúan vett „kulturálódás” helyszíne. A törzsközönség egy részét diákok és pedagógusok teszik ki, akik nemcsak könyvekért, hanem különféle kézműves-felszerelésekért is be-betérnek – hiszen egyben hobbiboltként is működik az üzlet.
Igen népszerű tulajdonsága a boltnak az olvasók körében, hogy rendelni is lehet a könyveket. „Jó érzés, ha be tudjuk szerezni az olvasónak a hőn áhított könyvet” – vallja Konglovits Enikő. Mivel az üzletben van internetkapcsolat, azonnal utána tudnak nézni, hogy egy-egy kötet épp megrendelhető-e valamelyik kiadónál.
Enikő és kolléganői bizakodón látják a jövőt, bár tisztában vannak vele, hogy nem könnyű fennmaradni. „Az utcában az összes többi hasonló bolt bezárt” – mesélte az üzletvezető, de hozzátette: ha a váradiak biztatják és támogatják őket, „talán nem a Hobby Libri lesz a következő, aki feladni kényszerül.”
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.