Fotó: EMKE
A kétszáz évvel ezelőtt született Petőfi Sándorra emlékeztek az év első napján Marosvásárhelyen.
2023. január 01., 16:512023. január 01., 16:51
2023. január 18., 15:282023. január 18., 15:28
A marosvásárhelyi Petőfi-szobrot az ezredfordulón felállító Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Maros megyei szervezete a hagyomány szerint – immár 22. alkalommal – az új esztendő első napján megemlékezést tartott nemzeti költőnk tiszteletére.
Henter György református és Nagy László unitárius lelkészek méltatását és imáját követően ünnepi beszédet mondott Soós Zoltán polgármester és dr. Vass Levente egészségügyi államtitkár. Műsorvezetőként Pál Hunor színművész a Bolond Istók színműből adott elő részleteket. A rendezvény Petőfi-dalok közös eléneklésével, koszorúzással és a himnuszokkal ért véget.
Petőfi Sándor, a magyar költészet egyik legismertebb alakja 1823. január 1-jén született. Bár a költő Kiskőrösön látta meg a napvilágot (egyes források szerint 1822. december 31-én), szülővárosának gyermekkora színterét, Kiskunfélegyházát vallotta. „Ő az istenek magyar kedvence. Mindent megkapott, hogy nagy költő lehessen: tehetséget, történelmet, sorsot. Huszonhat évet élt, s világirodalmi rangú s méretű életmű maradt utána, mely korfordulót jelentett nemzete irodalmában” – írta róla Németh G. Béla.
1848 októberétől katonáskodott, százados, majd 1849 májusától őrnagy volt, de makacssága, önfejűsége miatt gyakran összekülönbözött feletteseivel. 1849 januárjától Bem seregében, a lengyel tábornok segédtisztjeként szolgált Erdélyben. A július 31-i vesztes segesvári ütközetben esett el, halálának pontos körülményei máig nem tisztázottak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!