Fotó: A szerző felvétele
2009. november 26., 10:572009. november 26., 10:57
Az alkotó lapunk kérdésére kifejtette, az 50-es éveiben járó Poppot kívánta ábrázolni. „Szerintem Popp munkássága ebben az életkorában teljesedett ki. Több korabeli fotót is megvizsgáltam, és úgy gondoltam, ez az arckifejezés az, amely a legjobban képviselheti a méltóságteljes művészt. Ez a kifejező tekintet látható egyébként az egyik legismertebb festményén, a teljes alakos Önarcképen is” – fejtette ki Ciobanu.
A szobor a márványtalapzattal együtt 20 ezer lejbe került, és a Szatmár megyei önkormányzat finanszírozta, a bronzot pedig magánszemélyek adományozták. A városi polgármesteri hivatal hozzájárult a művész munkásságát bemutató katalógus megjelentetéséhez. A kiállított Popp-büszt a róla elnevezett utca és az egykori szatmári műterméből kialakított emlékház közelében kapott helyet.
Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti alpolgármestere a szoboravatáson kiemelte, Aurel Popp olyan egyéniség, akit a szatmári magyarok és románok egyaránt magukénak éreznek. A művész nagykárolyi iskolai évei alatt ismerkedett meg Ady Endrével, akivel baráti viszonyt alakított ki. Az első alkotói években képeit Papp Aurél aláírással szignálta.
„Ez a szobor minden szatmári polgár büszkesége, olyan értéket és szellemiséget képvisel, amelyet magunkénak érezhetünk. Felállításával régi adósságot rótt le a város és a megye” – véli az elöljáró. Az idei évet egyébként a művész születésének 130. évfordulója alkalmából Aurel Popp emlékévnek nyilvánította a Szatmár Megyei Múzeum, ezért november 19-én a Művészeti Múzeumban kiállítással és előadás-sorozatokkal tisztelegtek a művész emléke és munkássága előtt. A szoboravatás zárómomentumaként a városi és megyei intézmények képviselői, valamint a művész tisztelői helyezték el koszorúikat az emlékmű talapzatán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok