2010. július 07., 10:172010. július 07., 10:17
A nézőszámcsökkenés fő oka, hogy a váradi színházépület több éve felújítás alatt áll, és a mostani már a harmadik olyan évad volt, amelyben alternatív helyszíneken volt kénytelen játszani a társulat. Legtöbbször a nagyszínház színpadán kialakított kis nézőtéren foglalhattak helyet a nézők, a díszleteket pedig a fennmaradó részen építették fel, így valójában kamaraszínházi körülmények között zajlott a szezon – magyarázta Dimény Levente. Bár így eleve kevesebben fértek be egy-egy előadásra, néző hiányában egyetlen előadás sem maradt el.
Diményt tavaly nyáron nevezték ki a társulat művészeti igazgatójává, és mint elmondta, már akkor azt tervezte, hogy komolyabban, mindenekelőtt a művészi szempontokat figyelembe véve állítja össze a repertoárt. Szerinte az, hogy sikerült-e végleg rátérni az új útra, és hogy ez az út helyes-e, nem egy vagy két évadban, hanem sokkal hosszabb távon derül ki. Annyi bizonyos, hogy a szezon minden premierjét 5-6 hetes próbafolyamat előzte meg, ami ideálisnak mondható, a szereposztást pedig minden esetben a rendezőre bízták – ha vendégrendezőről volt szó, arra is elegendő időt kapott, hogy megismerje a társulatot, hiszen a jó szereposztás köztudottan fél siker. „Nem elég a leggyorsabb, legkényelmesebb módszerrel színpadra vinni egy előadást” – vallja Dimény, aki úgy véli, a legfontosabb cél, hogy a társulat csapatként és egyénenként is fejlődjék.
A legtöbben az Ali baba és vAgy negyven rabló című zenés mesejátékot látták az elmúlt évadban, ami a társulatvezető szerint nem is csoda, hiszen a gyerekeknek is szóló előadást sok szervezett iskolai csoport is megnézte. Művészi szempontból Carlo Goldoni A kávéház című darabját tartja a legsikerültebbnek Dimény Levente: itt Anca Bradu rendező vezetésével tartott komoly műhelyfoglalkozások előzték meg a premiert. Dimény a szilveszterkor bemutatott Képzeld, beteg! című rendhagyó, zenés-táncos pszichodrámaként meghatározott produkcióval is elégedett, amelynek összeállításában és színrevitelében a társulat minden tagja aktívan részt vett. A legnagyobb kihívást meglátása szerint Parti Nagy Lajos Mauzóleum című darabja jelentette, amelyet a váradiak előtt csak a budapesti Katona József Színházban mutattak be, tíz évvel ezelőtt. Dimény Levente úgy érzi, a szemléletváltás stratégiája megalapozott, így a következő évadban is több kortárs darabra számíthat a közönség, bár az még kétséges, hogy mikor költözhet végre „haza” a színház.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 15-én, csütörtökön 15 órától nyitja meg KÓS 140 | Kós Károly műhelye című, legújabb időszakos kiállítását az intézmény Bartók Béla termében.
Robert de Nirótól Tom Cruise-on át Scarlett Johanssonig az amerikai mozi minden nemzedéke képviselteti magát a kedden kezdődő 78. cannes-i nemzetközi filmfesztiválon, amelynek hivatalos programjában több mint száz filmet mutatnak be.
Színvonalas kulturális programot kínál a bányavidéki magyarságnak a 2007 óta majdnem minden év májusában megszervezett Teleki Napok.
Harag György rendező születésének 100. évfordulója alkalmából gazdag kínálatot felvonultató emlékhetet szervez június 1. és 9. között a Kolozsvári Állami Magyar Színház – közölte a társulat.
Román városokban vetítenek friss, népszerű magyar filmeket a Magyar filmek @ 29. Európai Filmek Fesztiválja keretében – közölte a Liszt Intézet Bukarest.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.