2009. december 28., 10:232009. december 28., 10:23
A csíkszeredai és az udvarhelyi közönség este 19 órától tekintheti meg az előadást. Figaro látszólag jókedvűen és nagy igyekezettel szolgálja a hatalmasokat, de szolgálatában nincs semmiféle megalázkodás: találékonysága, kifogyhatatlan jókedve és ötletessége maga a lázadás. Nemcsak főszereplő, hanem az előadás mozgatórugója, játékmester, aki megpróbál mindent elkövetni annak érdekében, hogy szerelmével méltóképpen egybekelhessen. Célja elérésében elsősorban egy szoknyavadász gróf és annak \"hősszerelmes\" fiatal apródja akadályozza, de végül - sok-sok indulat, sóvárgás, gyanakvás és kíváncsiság után - mindenki megtalálja párját. A szereplők időnként személyes vallomásokban osztják meg a nézőkkel gondjaikat, vágyaikat, arra törekedve ezáltal, hogy a szerelemről való különféle elképzeléseiknek még nagyobb hangsúlyt adjanak. Nem a boldog végkifejlet, hanem a hozzá vezető nevettető bolyongás az, ami csodává magasztosítja ezt a legemberibb érzést. A Figaro házassága azért tud ma is friss és aktuális lenni, mert túl politikán és a korabeli társadalmi igazságtalanságok leleplezésén mindenekelőtt a szerelemről szól, úgy, hogy a darabbeli szereplők árnyalt karakterek, nem egy-egy jellemvonás megszállottjai vagy éppen a hagyományos ostoba arisztokrata/talpraesett szolgaábrázolások újabb változatai. Ha nem lennének ennyire frissek és élők a szereplők, ha nem lennének ilyen elevenek és szellemesek a dialógusok, Beaumarchais 1778-ban született darabja régen a feledés homályába merült volna kora számtalan vígjátékával együtt.
Az előadás elkészítésében Zakariás Zalán rendező munkatársa volt: Csiki Csaba díszlettervező, György Eszter jelmeztervező, Ardeleanu Daniel zeneszerző, Cserkész Emese korrepetitor és Nagy B. Sándor dramaturg. Főbb szerepekben: Diószegi Attila, Pál-Ferenczi Gyöngyi, Nagy Alfréd, Szalma Hajnalka, Dávid Attila-Péter, Kolcsár József, Kőmíves Mihály, Márton Lóránt és Fekete Mária. Trombitán közreműködik Brăileanu Attila.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.