Fotó: Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy
Három állomásos székelyföldi turnéra indítja a budapesti Nemzeti Színház a Fedák Sári – Szűcs Nelli című önálló estjét.
2024. február 19., 19:472024. február 19., 19:47
Az előadást a Jászai-díjas, Érdemes- és Kiváló Művész Szűcs Nelli, valamint Dávid Zsuzsa rendezte. A turnét február 26. és 28. között szervezi a Carola Egyesület és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy – közölték a szervezők. Az előadást február 26-én a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházban, 27-én a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Központban, 28-án pedig a csíkszeredai Zengő Térben láthatja a közönség. Mindhárom előadás 19 órakor kezdődik.
1993-ban végzett az Állami Karpenko-Karij Színház- és Filmművészeti Főiskolán Kijevben. Azóta Vidnyánszky Attilával dolgozik: máig a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház tagja. 2006 és 2013 között a debreceni Csokonai Színház társulatában töltött évek után, 2013-ban a Nemzeti Színházhoz szerződött.
Az egyik legismertebb és legsikeresebb magyar előadóművész. Rákosi Szidi színésziskolájának elvégzése után, 1900-ban a Magyar Színházban kezdte meg pályáját, aminek során számos magyar és külföldi színházban fellépett. Többek között szerepelt a Népszínházban, a Vígszínházban, a Király Színházban is. Külföldi szereplései során eljutott Bécsbe, Berlinbe, Párizsba, Londonba és az Egyesült Államokba is. Humoros és jó előadó volt. A legnagyobb operett-primadonna, pedig nem volt jó hangja. Sikerei ellenére rendkívül kritikus saját magával szemben, de a másoktól eredő kritikát nem szerette. Tehetsége miatt neve fogalommá vált a magyar színjátszásban. Mivel 1944-ben a bécsi Donausender német nemzetiszocialista rádió munkatársaként a háború folytatása mellett állt ki, ezért
Dávid Zsuzsa rendező úgy fogalmaz, az előadás azzal a céllal jött létre, hogy felelevenítsék a 20. század egyik legnagyobb magyar színésznőjének emlékét, megismertessék a közönséggel nem mindennapi életének részleteit és igazságot, valamint elégtételt szolgáltassanak személyének mindazért a méltánytalanságért, amelyben a kivételes művésznő részesült. „Soha meg nem bocsájtható bűne a II. világháború utáni politikai rendszernek, hogy Fedák Sárit méltatlan és bizonyítatlan vádak miatt börtönbüntetésre ítélték, és emiatt soha többé nem léphetett szeretett hazájában színpadra. Mikor végleg kiderült számára, hogy a színpadra nincs visszaút, teljesen összeomlott és ez az állapot okozta idő előtti halálát.
Az emlékest anyagát részben emlékiratából, az Útközben és a Te csak most aludjál, Liliom... című könyvből, részben egyéb megemlékezésekből, leveleiből, a Színháztörténeti Intézet és Múzeum anyagaiból, régi Színházi Élet című folyóiratokból gyűjtöttük össze” – részletezi a rendező.
„Aki színpadon látta Őt, soha nem felejti. Rendkívüli személyisége, kivételes egyénisége kitörölhetetlen nyomot hagyott valaha volt színházi életünkben. Külön érdekesség a Fedák Sárit elénk varázsoló művésznő, Szűcs Nelli személye. Ő is Beregszász szülötte, gyökerei ehhez a városhoz kötik, csakúgy, mint nagy elődjét. Rendkívüli empátiával és érzékenységgel vett részt az est szerkesztésében, fő hangsúlyainak megtalálásában, a koncepció tervezésében, kitalálásában” – fogalmaz Dávid Zsuzsa. .
Jegyeket elővételben és előadás előtt lehet váltani a helyszíneken, 30 lejért.
A Kolozsvári Állami Magyar Színházban lesz látható a Csíksomlyói passió című előadás augusztus 20-án.
Kétszáz éves idén az aradi magyar nyelvű színjátszás, a jubileumot a budapesti Nemzeti Színház vendégelőadásával, színháztörténeti kiállítással, szimpóziummal ünneplik a vértanúk városában június 16-án – írta az Aradihírek.ro.
Ádám Gyula számos rangos díjjal kitüntetett csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni polgármesteri hivatal kiállítóterében nyílik kiállítása – közölte a helyi magyarságot összefogó HÍD Egyesület.
Megfogalmazta a mának szóló világnapi üzenetét Theodoros Terzopoulos Görögország Színházigazgató, tanár, író, a Színházi Olimpia ihletője és a Nemzetközi Színházi Olimpiai Bizottság elnöke. A világnapi az üzenetet alább közöljük.
A színházi világnap, március 27. alkalmából Sebestyén Aba rendezőt, színészt, az immár 20 éve létrejött marosvásárhelyi Yorick Stúdió független színház vezetőjét faggattuk a teátrum küldetéséről.
A csángó, Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett Szőcs Anna Édesanyám rózsafája című életrajzi könyvének román fordítását mutatják be Bukarestben a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központban.
Példaként tárja a mai világ elé a csángó zenei és tárgyi örökséget Petrás Mária Prima Primissima- és Magyar Örökség díjas népdalénekes, keramikusművész, akit több évtizedes fáradhatatlan munkája elismeréseként nemrég Kossuth-díjjal tüntettek ki.
Elhunyt életének 86. évében a bánffyhunyadi születésű Buzás Pál zongoraművész, tanár, karnagy és népzenegyűjtő, az erdélyi zenei élet, a magyar kulturális élet meghatározó személyisége – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Március 31-én mutatják be a Szent Anna-tó legendája című zenés mesét Csurulya Csongor rendezésében a Békéscsabai Jókai Színházban.
Az erdélyi magyar társulatok gazdag programmal ünneplik a világszerte március 27-én szervezett színházi világnapot.
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház neves színművésze, egykori igazgatója, Nemes Levente idén megkapta a Kossuth-díjat. De mit jelent számára ez az elismerés? Hogyan látja a művészet és a színház szerepét a változó világban?
Március 25., Bartók Béla zeneszerző születésnapja lehet ezentúl a magyar zene napja.
szóljon hozzá!