Székelyföldi turnén a magyar operett nagyasszonyáról szóló önálló est Szűcs Nelli előadásában

•  Fotó: Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy

Fotó: Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy

Három állomásos székelyföldi turnéra indítja a budapesti Nemzeti Színház a Fedák Sári – Szűcs Nelli című önálló estjét.

Krónika

2024. február 19., 19:472024. február 19., 19:47

Az előadást a Jászai-díjas, Érdemes- és Kiváló Művész Szűcs Nelli, valamint Dávid Zsuzsa rendezte. A turnét február 26. és 28. között szervezi a Carola Egyesület és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy – közölték a szervezők. Az előadást február 26-én a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházban, 27-én a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Központban, 28-án pedig a csíkszeredai Zengő Térben láthatja a közönség. Mindhárom előadás 19 órakor kezdődik.

Szűcs Nelli Jászai-díjas, Érdemes- és Kiváló Művész. A mai Ukrajna területén található Tiszaújlakon született. Anyai részről orosz származású színésznő.

1993-ban végzett az Állami Karpenko-Karij Színház- és Filmművészeti Főiskolán Kijevben. Azóta Vidnyánszky Attilával dolgozik: máig a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház tagja. 2006 és 2013 között a debreceni Csokonai Színház társulatában töltött évek után, 2013-ban a Nemzeti Színházhoz szerződött.

Fedák Sári, teljes nevén: Fedák Sarolta Klára Mária (Beregszász, 1879. szeptember 27. – Budapest, 1955. május 5.) magyar színművésznő, énekesnő, primadonna volt, Molnár Ferenc író második felesége.

Az egyik legismertebb és legsikeresebb magyar előadóművész. Rákosi Szidi színésziskolájának elvégzése után, 1900-ban a Magyar Színházban kezdte meg pályáját, aminek során számos magyar és külföldi színházban fellépett. Többek között szerepelt a Népszínházban, a Vígszínházban, a Király Színházban is. Külföldi szereplései során eljutott Bécsbe, Berlinbe, Párizsba, Londonba és az Egyesült Államokba is. Humoros és jó előadó volt. A legnagyobb operett-primadonna, pedig nem volt jó hangja. Sikerei ellenére rendkívül kritikus saját magával szemben, de a másoktól eredő kritikát nem szerette. Tehetsége miatt neve fogalommá vált a magyar színjátszásban. Mivel 1944-ben a bécsi Donausender német nemzetiszocialista rádió munkatársaként a háború folytatása mellett állt ki, ezért

a második világháború után a Népbíróság, a Tanácsköztársaság után még „levörösözött” színésznőt, „nácirajongónak” bélyegezte, és nyolc hónapi börtönbüntetésre ítélte. Büntetése letöltése után már nem térhetett vissza a színpadra. 1955. május 5-én hunyt el Budapesten.

Dávid Zsuzsa rendező úgy fogalmaz, az előadás azzal a céllal jött létre, hogy felelevenítsék a 20. század egyik legnagyobb magyar színésznőjének emlékét, megismertessék a közönséggel nem mindennapi életének részleteit és igazságot, valamint elégtételt szolgáltassanak személyének mindazért a méltánytalanságért, amelyben a kivételes művésznő részesült. „Soha meg nem bocsájtható bűne a II. világháború utáni politikai rendszernek, hogy Fedák Sárit méltatlan és bizonyítatlan vádak miatt börtönbüntetésre ítélték, és emiatt soha többé nem léphetett szeretett hazájában színpadra. Mikor végleg kiderült számára, hogy a színpadra nincs visszaút, teljesen összeomlott és ez az állapot okozta idő előtti halálát.

Az emlékest anyagát részben emlékiratából, az Útközben és a Te csak most aludjál, Liliom... című könyvből, részben egyéb megemlékezésekből, leveleiből, a Színháztörténeti Intézet és Múzeum anyagaiból, régi Színházi Élet című folyóiratokból gyűjtöttük össze” – részletezi a rendező.

Az előadásban elhangzanak még dalok leghíresebb szerepeiből, ezekkel is felidézik a magyar operett nagyasszonyának alakját.

„Aki színpadon látta Őt, soha nem felejti. Rendkívüli személyisége, kivételes egyénisége kitörölhetetlen nyomot hagyott valaha volt színházi életünkben. Külön érdekesség a Fedák Sárit elénk varázsoló művésznő, Szűcs Nelli személye. Ő is Beregszász szülötte, gyökerei ehhez a városhoz kötik, csakúgy, mint nagy elődjét. Rendkívüli empátiával és érzékenységgel vett részt az est szerkesztésében, fő hangsúlyainak megtalálásában, a koncepció tervezésében, kitalálásában” – fogalmaz Dávid Zsuzsa. .

Az előadás időtartama 1 óra 45 perc, szünet és korhatár nélkül.

Jegyeket elővételben és előadás előtt lehet váltani a helyszíneken, 30 lejért.

korábban írtuk

A Nemzeti Színház Csíksomlyói passió című előadásával ünnepelnek augusztus 20-án Kolozsváron
A Nemzeti Színház Csíksomlyói passió című előadásával ünnepelnek augusztus 20-án Kolozsváron

A Kolozsvári Állami Magyar Színházban lesz látható a Csíksomlyói passió című előadás augusztus 20-án. 

korábban írtuk

A budapesti Nemzeti Színházzal ünneplik a 200 éves aradi magyar színjátszást
A budapesti Nemzeti Színházzal ünneplik a 200 éves aradi magyar színjátszást

Kétszáz éves idén az aradi magyar nyelvű színjátszás, a jubileumot a budapesti Nemzeti Színház vendégelőadásával, színháztörténeti kiállítással, szimpóziummal ünneplik a vértanúk városában június 16-án – írta az Aradihírek.ro.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. március 27., csütörtök

Ádám Gyula elismert csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni városházán nyílik kiállítása

Ádám Gyula számos rangos díjjal kitüntetett csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni polgármesteri hivatal kiállítóterében nyílik kiállítása – közölte a helyi magyarságot összefogó HÍD Egyesület.

Ádám Gyula elismert csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni városházán nyílik kiállítása
2025. március 27., csütörtök

Világnapi üzenet: „szorong-e a színház amiatt, amivé az emberi létezést a 21. század átformálja?”

Megfogalmazta a mának szóló világnapi üzenetét Theodoros Terzopoulos Görögország Színházigazgató, tanár, író, a Színházi Olimpia ihletője és a Nemzetközi Színházi Olimpiai Bizottság elnöke. A világnapi az üzenetet alább közöljük.

Világnapi üzenet: „szorong-e a színház amiatt, amivé az emberi létezést a 21. század átformálja?”
2025. március 27., csütörtök

Sebestyén Aba világnapi üzenete: a digitális pörgésben felértékelődik a színház élő mivolta

A színházi világnap, március 27. alkalmából Sebestyén Aba rendezőt, színészt, az immár 20 éve létrejött marosvásárhelyi Yorick Stúdió független színház vezetőjét faggattuk a teátrum küldetéséről.

Sebestyén Aba világnapi üzenete: a digitális pörgésben felértékelődik a színház élő mivolta
2025. március 26., szerda

Bukarestben mutatják be a csángóföldi, Magyarországon élő Szőcs Anna életrajzi könyvének román fordítását

A csángó, Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett Szőcs Anna Édesanyám rózsafája című életrajzi könyvének román fordítását mutatják be Bukarestben a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központban.

Bukarestben mutatják be a csángóföldi, Magyarországon élő Szőcs Anna életrajzi könyvének román fordítását
2025. március 26., szerda

„Mélységes hit kell a csángó megmaradáshoz” – Interjú Petrás Mária Kossuth-díjas népdalénekessel, keramikusművésszel

Példaként tárja a mai világ elé a csángó zenei és tárgyi örökséget Petrás Mária Prima Primissima- és Magyar Örökség díjas népdalénekes, keramikusművész, akit több évtizedes fáradhatatlan munkája elismeréseként nemrég Kossuth-díjjal tüntettek ki.

„Mélységes hit kell a csángó megmaradáshoz” – Interjú Petrás Mária Kossuth-díjas népdalénekessel, keramikusművésszel
2025. március 26., szerda

Elhunyt Buzás Pál kalotaszegi zongoraművész, népzenegyűjtő, az erdélyi zenei élet meghatározó személyisége

Elhunyt életének 86. évében a bánffyhunyadi születésű Buzás Pál zongoraművész, tanár, karnagy és népzenegyűjtő, az erdélyi zenei élet, a magyar kulturális élet meghatározó személyisége – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.

Elhunyt Buzás Pál kalotaszegi zongoraművész, népzenegyűjtő, az erdélyi zenei élet meghatározó személyisége
2025. március 26., szerda

Két erdélyi legendát mutatnak be egy mesében a Békéscsabai Jókai Színházban

Március 31-én mutatják be a Szent Anna-tó legendája című zenés mesét Csurulya Csongor rendezésében a Békéscsabai Jókai Színházban.

Két erdélyi legendát mutatnak be egy mesében a Békéscsabai Jókai Színházban
2025. március 25., kedd

Gyerünk a kulisszák mögé! Gazdag programkínálattal ünneplik a színházi világnapot az erdélyi társulatok

Az erdélyi magyar társulatok gazdag programmal ünneplik a világszerte március 27-én szervezett színházi világnapot.

Gyerünk a kulisszák mögé! Gazdag programkínálattal ünneplik a színházi világnapot az erdélyi társulatok
2025. március 24., hétfő

A művészet alakítja a világot – A Kossuth-díjas Nemes Levente színházról, művészetről, ellenszélről

A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház neves színművésze, egykori igazgatója, Nemes Levente idén megkapta a Kossuth-díjat. De mit jelent számára ez az elismerés? Hogyan látja a művészet és a színház szerepét a változó világban?

A művészet alakítja a világot – A Kossuth-díjas Nemes Levente színházról, művészetről, ellenszélről
2025. március 23., vasárnap

Bartók Béla születésnapja lehet ezentúl a magyar zene napja

Március 25., Bartók Béla zeneszerző születésnapja lehet ezentúl a magyar zene napja.

Bartók Béla születésnapja lehet ezentúl a magyar zene napja