Két csíkszeredai és egy székelyudvarhelyi ifjú hölgy – egy építész, egy néprajzos és egy színházi rendező – közös pályamunkája is bekerült a 15 legjobb közé a 2015-ös Milánói Világkiállítás magyar pavilonjának látványterv-pályázatán.
2014. január 09., 18:482014. január 09., 18:48
A jeligés pályázatra a székelyföldi alkotók az Otthon című pályamunkával jelentkeztek Szépvíz jeligével. A magyar pavilon látványtervére kiírt pályázatra összesen negyvenöt pályamunka érkezett. A továbbjutott tizenöt tervre január 14-ig bárki szavazhat az Expo 2015 Magyarország honlapján, az expomilano2015.hu-n.
A székelyföldi alkotás a 35. számú munka, megálmodói az egyszerűség szellemében dolgoztak. A fő koncepció: a helyi, népi értékek kiemelése mellett bemutatni a legfontosabb magyar találmányokat is. Az elképzelés szerint a teret három részre osztanák az élet három fő szakaszának megfelelően.
„Van egy játéktér, amely a gyermekkor szakaszára utal, van a felnőtt, cselekvő élet tere, ami egy népi gazdaság berendezéseit veszi alapul, és van a pihenő rész, a kert, ami egy bölcsebb kornak a lenyomatát tükrözi. Minden elem, amit felhasználunk, valamilyen szinten kapcsolódik a helyi értékekhez. Azt tükrözi, hogy miként viszonyulunk az életterünkhöz, annak az életnek a szépségeit, a berendezkedését mutatja be, ami nálunk még aktívan jelen van, ami nagyon nagy érték, és ami nagyon könnyen el tud veszni” – fogalmaztak az alkotók.
A játéktér a pavilon fogadótere, amely a gyermekkorra utal. Ennek két eleme egy fatorony és egy labirintus a magyar legendákhoz, kulturális értékek bemutatásához kötődik. A fatorony festett kazettás mennyezetéhez az olasz kultúrából ismert reneszánsz elemeket használnák fel az alkotók. „Analógiaként a Kárpát-medence területén fellelhető kazettás mennyezetek szolgálnak” – áll a terv leírásában, ahol az alkotók hozzáteszik: a terv részeként restaurálásra javasolnak egy magyar műemléktemplomban található festett famennyezetet is.
A felnőttkorhoz kapcsolódó „porta” a pavilon központi része, amely egy egyszintes házat, a magyar népi kultúrára jellemző vízimalmot, nyári konyhát és csűrt foglal magába. A házban hagyományos kézműves tevékenységekre alkalmas alkotótér, kiállítótér, iroda, és a tetőtérben kialakított vendégszobák várják a látogatókat. A nyári konyhában a magyar gasztronómia jellegzetességeit mutatják be, a csűrben pedig konferenciatermet, színházteret, kávézót, tetőterében pedig újabb kiállítótereket alakítanának ki. „A pavilon létrehozásához feljavítanánk egy műemléklistán szereplő fűrészmalmot, a helyszínen szereznénk be a pavilon egy részéhez szükséges faanyagot” – mutattak rá az alkotók.
A kert a pavilon utolsó része lenne, az „időskor” színhelye lugassal, gyógynövényekkel és borozóval, amelyben a magyar borkultúra jellegzetességeit is megkóstolhatják az érdeklődők. A különböző terekben a magyar innovációkat is bemutatják, rámutatva, hogy több mint tíz olyan magyar találmány van, amelyek ma is a mindennapi élet fontos részei. Bemutatásra kerül többek között a golyóstoll, a számítógép, a floppy, és olyan magyar fejlesztésű szoftverek, mint az Excel vagy a Prezi, emellett a helikopter és a villanymozdony, a binokuláris távcső, a kontaktlencse és a színes tévé is szerepel a listán. Az egész pavilon áramellátását Telkes Mária találmányával, napelemmel biztosítanák.
„A magyar vonatkozású dolgokat nem üvegbura alatt, tökéletesen megvilágítva, múzeumi tárgyként mutatnánk be, hanem használat közben. De még rengeteg kidolgozásra váró részlet akad, a kortárs képzőművészeti kiállításoktól kezdve a sporton, mezőgazdaságon, tudományon, színházi tereken keresztül a magyar innovációkig” – szögezték le a pályázók.
A nyertes magyar munkát a zsűri elbírálása és a közönségszavazatok alapján választja ki a bírálóbizottság, amelynek elnöke Szőcs Géza, a Milánói Világkiállítás magyar részvételért felelős kormánybiztosa. Az ünnepélyes eredményhirdetést január közepén tartják.
A Milánói Világkiállítást – amelynek központi témája a fenntartható fejlődés lesz – 2015. május 1. és október 31. között rendezik meg mintegy 141 ország részvételével. A szervezők naponta 160 ezer látogatóra számítanak.
Péter Beáta
Udvari-Kardos Tímea, kolozsvári születésű színésznő a Kenyeres Bálint új kisfilmjében nyújtott alakítása révén jutott el az idei cannes-i filmfesztiválra.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az idei Magyar Napok alatt hat előadással is bekapcsolódik a programsorozatba: három saját és három vendégelőadással.
A kincses városbeli Bölcsészkar árnyas kertjébe várják az érdeklődőket interaktív, műhely-jellegű tevékenységekkel a Napsugár és Szivárvány gyermekirodalmi lapok szerzői, illusztrátorai a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
A Torontói Filmfesztiválon tartják a Magyarországon rekordnézettséget hozó Hunyadi-sorozat észak-amerikai premierjét, és szeptembertől műsorára tűzi egy kanadai streaming csatorna is.
Színházi alkotók és nézők közös rendezvénye közeleg: augusztus 18-ig lehet jelentkezni a proTeszt Egyesület és temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház által szervezendő II. színJÁTÉKOK elnevezésű rendezvényre.
Tiszteletlen, sok mindent összevegyít, sci-fit, giccset, komédiát: nem mindenkinek tetszett Radu Jude Drakula című, új román filmje.
Szilágy megye festői szépségű falujában, Sztánán rendezik meg augusztus 28. és 31. között a Nemzetközi Népismereti Filmszemlét, ahol több mint húsz versenyfilmet, tábori alkotást mutatnak be.
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
szóljon hozzá!