„Számunkra ő egy ikon, de akkoriban csupán egy tapasztalatlan, fiatal ember volt, aki az egész világgal szembeszállva, őszinte hittel küzdött a céljaiért. Ez a valódi minta számunkra, s egyben a film egyik legfontosabb üzenete, hogy a ma embere azt érezze: ő is lehetne Petőfi” – mondta a színész.

A gigaprodukció készítése során az alkotók végig egy önazonos, hiteles Petőfi-képet követtek, ahogy a filmbeli Márciusi Ifjak is életrevaló karakterként, hús-vér emberként jelennek meg – olvasható a közleményben.

„Az Ifjak esténként a Pilvax kávéházban gyűltek össze beszélgetni, vitázni, tréfálkozni, pont úgy, ahogyan ezt ma is bármelyik fiatal társaság teszi.

A forradalom kezdeti sikere elképzelhetetlen lett volna erős közösség nélkül. A Márciusi Ifjak, a Pilvax vendégei és a pesti emberek tizenötezres tömege Petőfi tántoríthatatlan, megalkuvást nem tűrő karakteréből merített erőt. Petőfi pedig az őt körülvevők szeretetéből táplálkozott. Például múzsája, a költő-író-műfordító Szendrey Júlia (Mosolygó Sára) támogató szerelméből, vagy legjobb barátja, az ifjú Jókai Mór (Koltai-Nagy Balázs) higgadt erejéből - akivel együtt laktak a Dohány utcai albérletben, amit az Emich Gusztáv (Nagy Sándor) lapkiadótól kapott honoráriumából fizetett. Gyakran megfordult náluk Vasvári Pál (Fehér Tibor), leányiskolai tanár, a kor közismert szépfiúja, és a halk szavú, szófukar jogász, Bulyovszky Gyula (Bordás Roland) is, akik mind sokat jelentettek Petőfi számára.

„Döbbenetes, de egyetlen vers kellett a forradalomhoz - a Nemzeti Dal -, és persze Petőfi kivételes személyisége. Ő volt a szikra, amely mindent lángra lobbantott. Soha nem volt még példa ilyesmire a magyar történelemben. A Most vagy soha! valódi időutazás 1848 Magyarországára, amelynek során igyekeztünk megeleveníteni Petőfi Sándor és a Márciusi Ifjak megalkuvást nem tűrő szellemiségét és hazaszeretetét, amely az idők végezetéig például szolgálhat minden magyarnak” – hangsúlyozta Rákay Philip kreatív producer, forgatókönyvíró. A Most vagy soha! a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült, forgatókönyvét Kis-Szabó Márk, Rákay Philip és Szente Vajk írták, rendezője Lóth Balázs, a film képi világáért Dobos Tamás operatőr felelt, kreatív producerei Rákay Philip és Szente Vajk voltak. A produceri feladatokat Csincsi Zoltán, Fülöp Péter és Kriskó László látták el. A film látványtervezője Pető Beatrix, jelmeztervezője Velich Rita, vágója Kertai Gábor és Hegedüs Gyula László, zeneszerzője Gulya Róbert.