A laudációt dr. Viorel Rujea egyetemi tanár mondta el, a diplomát Ioan Aurel Pop a BBTE rektora adta át. Gamoneda spanyol nyelven köszönte meg az elismerést. A 84 éves Gamoneda az egyik legjelentősebb kortárs spanyol költő, aki semmiféle uralkodó trendbe nem sorolható. Költészetét elsősorban a rendkívüli erő, a feszes és világos képek jellemzik.

Első kötete 1960-ban jelent meg. 38 éves koráig egy bank alkalmazottjaként dolgozott. Első műveinek témáját a Franco-időszak elnyomatása határozza meg. A költő egy ellenállócsoporthoz csatlakozott, minek következtében műveit a cenzúra betiltotta, sokáig nem közölhetett. A költő 2006-ban nyerte el a nagy presztízsű Cervantes-díjat.

Szerda este ugyanakkor többek között Lucian Boia történész volt a kolozsvári könyvfesztivál vendége. „A munkáimmal lehet vitatkozni, de csak azért, mert történelemben bármi vitatható, a történészek valójában nem a száz százalékig valós történelemről, hanem mindig csak annak reprezentációjáról tudnak beszélni” – fogalmazott a román történész a közönségtalálkozón.

A főtéri rendezvénysátorban megtartott eseményen Lucian Năstasă-Kovács, a Kolozsvári Szépművészeti Múzeum igazgatója beszélgetett a történésszel. Lucian Boia többek közt elárulta: ezer szállal kötődik Erdélyhez, hiszen rengeteget kutatta az Osztrák–Magyar Monarchia időszakának erdélyi román mozgalmait.

A közönség soraiból érkező, Európa jövőjét firtató kérdésre elmondta: tanulmányai során arra jött rá, hogy a történelem annyira összetett és bonyolult dolog, hogy egyszerűen nincs honnan tudnunk, mi fog történni. Hozzáfűzte: természetesen rengeteg forgatókönyvet lehet gyártani mind az Európai Unió, mind a bolygó egészének jövőjére nézve, ám fölöslegesen. Boia szerint, ami Európa iszlamizációját, avagy a civilizációk keveredését illeti, erős túlzások uralják a közbeszédet.

„Jelenleg egyértelműek az adatok: az Európai Unió lakossága 500 millió főt számlál míg az iszlám vallású emberek száma 20 millió főre rúg. Ha egymillió muzulmán jönne be Európába az az Unió lakosságának mindössze 0,2 százaléka lenne. Öt éven keresztül kellene évi egymillió embernek érkeznie, hogy az arányuk egy százalékkal emelkedjék. Ezért amondó vagyok: nagyon távol állunk Európa iszlamizálódásától. Persze ez nem jelenti azt, hogy ez néhány évszázad alatt nem történik meg” – fejtette ki a történész.

Szerinte, ha a román történészek igazán hazafias munkát akarnak végezni, akkor olyan könyveket kellene írniuk, amelyeket nyugaton is elfogadnak. „A történetírásnak a nyugati világban is visszhangot kell kiváltania, ahol az emberek másfajta történetíráshoz szoktak. Akkor viszünk véghez mi, értelmiségiek igazán patrióta tettet, ha olyan műveket tudunk alkotni, amelyek az egész világot érdeklik nem csak minket” – szögezte le Boia.