2012. július 30., 09:092012. július 30., 09:09
Balassi Bálint darabjának bemutatása a nyári hónapokat beszövő Csűrszínházi Fesztivál csúcspontját jelentette. A fél évezredes mű napjainkra való alkalmazása és fogyaszthatóbbá tétele nagy kihívást jelentett Török Viola rendező, Könczei Árpád zeneszerző-koreográfus és Szélyes Andrea látványtervező számára. Mindhárom szakember, illetve az általuk kiválasztott fiatal színészi és a táncosi gárda a helyzet magaslatán állt.
A különböző társulatoktól érkező Kiss Bora Zsuzsanna (Júlia szerepében), Kónya Ütő Bence (Credulus), Kiss A. Andrea (Galathea), Fekete Zsolt (Sylvanus), Páll Hunor (Dienes) és Gulácsi Zsuzsanna (Briszeida) nemcsak a szövegmondásban és éneklésben remekelt; szinte valamennyien valamilyen hangszert is megszólaltattak. A Benő Barna Zsolt által vezetett Bekecs táncegyüttes tagjai pedig még látványosabbá, korhűbbé tették az első magyar nyelven író költő darabját.
Az alkotók remélik, hogy a három előadást megért produkciót más helyszíneken is bemutathatják, annál is inkább, hogy a csűr véges befogadóképessége és a szabadságolások miatt számos színházkedvelő nem lehetett jelen a kis bekecsalji faluban. A szervezők egyelőre azt tudják, hol nem látják szívesen produkciójukat, de, amint Szélyes Ferenc színművész, a Csűrszínházi Fesztivál ötletgazdája és főszervezője lapunknak elmondta, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház kőfalain kívül még számos olyan hely akad a városban és Erdélyben, ahol be lehetne mutatni Balassi darabját.
A Szép magyar komédia színrevitele után, szeptember közepéig még számos érdekes program várja az érdeklődőket hétvégenként az immár tizedszerre szervezett fesztiválon. „Lehet, hogy kissé sok is ez a négy hónap, a szűkös költségvetéshez, illetve ahhoz a két-három naphoz képest, ameddig tartottak az első csűrszínházi napok. A tíz év alatt viszont kialakult egy hálás, visszajáró rétegközönség, mely igényli az efféle színházi élményt” – nyugtázta elégtétellel Szélyes, hozzátéve, hogy sem őt, sem lelkes munkatársait nem törték meg a különféle hatósági gáncsoskodások vagy éppenséggel színház-igazgatói berkekből érkező rosszindulatú megjegyzések.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Látogatottsági adatok