2009. szeptember 21., 09:502009. szeptember 21., 09:50
Szombaton a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum és a sepsiszentgyörgyi múzeum közös néprajzi kiállítását nyitották meg – a tárlatot és a hozzá kapcsolódó rendezvényt tavaly nyáron nagy sikerrel mutatták be Veszprémben. Szőcsné Gazda Enikő, a kiállítás sepsiszentgyörgyi kurátora a Krónikának elmondta, Balaton-felvidék és a Székelyföld szokáshagyományait hasonlították össze.
A veszprémi múzeum munkatársai az egész évi kulcspontokra, a sepsiszentgyörgyiek öt-hat fontos jelenetre összpontosítva mutatták be a népi szokásokat. Míg a magyarországiak nagyobbrészt már kihalt hagyományokat elevenítettek fel, a sepsiszentgyörgyi néprajzos a ma is élő szokásokat ismerteti meg.
„Az alapgondolatok és elemek hasonlítanak a két tájegységben, de általában más csomópontok köré szerveződnek, például Balaton-felvidéken pünkösdkor ejtették meg az esővarázsolást, a Székelyföldön hasonló célja volt a húsvéti szánozásnak”– mondta Szőcsné Gazda Enikő.
| Épített örökségünk védelmében címmel tartottak szakmai tanácskozást Csíkszeredában szeptember 18-án, a Kulturális Örökség Napjai Hargita megyében rendezvény keretében, a Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK) szervezésében. A hangsúlyt a székely települések hagyományos arculatának megőrzésére fektették. Az előadás-sorozatot Bíró Emese, a HMKK kulturális szaktanácsadója moderálta. Ferencz Angéla HMKK-igazgató köszöntője után Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke foglalta össze a megyei önkormányzat finanszírozta műemlékvédelmi programokat. A tanácselnök bemutatójából a jelenlévők megtudhatták, hogy idén 150 ezer lejt irányoztak elő a megyében található műemlékek védelmére, a minden idők legnagyobb székelyföldi ásatására 25 ezer lejt, kiemelt helyen szerepel az egyháztámogatási program, amelyre idén a javasolt összeg 400 ezer lej, a székelykapu-program keretében pedig a tanács 20 ezer lejes tőkével lépett be a Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesületbe. Fülöp Otília megyei főépítész előadásában a helyi önkormányzatok műemlékvédelemben betöltött szerepéről értekezett. |
A Székely Nemzeti Múzeum néprajzosa hangsúlyozta, azért időzítették ezt a közös tárlatot a Kulturális Örökség Napjaira, mert ettől az évtől Romániában és Magyarországon is törvény karolja fel a kulturális örökség szellemi ágazatát is, próbálják menteni, védeni a szokásokat, meséket, balladákat.
Ezek gyakran sérülékenyebbek, mint az épített örökség, hiszen egy modern vonulat nyom nélkül eltüntetheti a korábbi szokást, magyarázta a néprajzos. Az Európa-szerte elterjedt mozgalom magyar vonatkozását a szentendrei falumúzeum koordinálja, az ő felkérésükre a sepsiszentgyörgyi múzeum elsősorban a helyi magyar szokásokra fektette a hangsúlyt.
Egyébként a tárlaton bemutatott szokások 90 százaléka friss gyűjtés. A veszprémi múzeum munkatársai a térségben élő magyar, német és szlovák hagyományokat is népszerűsítették.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Látogatottsági adatok