Jacques de Molay köznemesi rendű francia templomos lovag alakja köré szervezik az idei, immár huszonharmadik Segesvári Középkori Fesztivált, az ország legrégebbi hasonló rendezvényét – ismertette az esemény művészeti vezetője, Liviu Pancu.
2014. július 23., 20:232014. július 23., 20:23
2014. július 23., 20:242014. július 23., 20:24
A színművész szerint a lovagi eszmény hét évszázados múltja előtt tisztelegnek, a templomosok utolsó nagymesterét négy színész alakítja majd a július 25. és 27. között szervezett fesztiválon. Emellett középkori zenét játszó együttesek, gyerekelőadások, koncertek, zene- és tánciskolák fellépése, szavalatok, népzene és népművészet színesíti a programot.
Liviu Pancu szerint a rendezvény szempontjából lényeges, hogy minden évben kínálnak egy fő tematikát, ezáltal előadásszerű látvány jellemezi a három napot.
„Ezek a témák nemcsak fesztivál-forgatókönyvet kínálnak a nézőknek, érdeklődőknek, vagyis hogy a meghívott zenekarokat, együtteseket egymás után felléptetjük, a végére pedig meghagyjuk a legnagyobb nevet, s ennyi.
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház néhány színészével, valamint bukaresti, nagyszebeni és jászvásári diákokkal és művészekkel létrehoztunk egy nagy előadást. Emellett minden este népzenét játszó meghívott lép fel. A régizenét játszó együttesek is újítottak repertoárjukon, gyerekelőadásoktól koncertekig, szavalatokig minden lesz” – ismertette Liviu Pancu, aki 2010-től látja el a művészeti vezetői teendőket.
Hozzátette, céljuk a középkori értékekre és a lovagok életére, hétköznapjaira is felhívni a figyelmet, és amióta előadás-fesztivállá alakították a rendezvényt, elnyerték Margit romániai hercegnő támogatását és védnökségét, az élő internetes közvetítéssel több mint két és fél millió kattintást jegyeztek a honlapon.
„Az idei téma nem könynyű, hiszen világszerte megemlékeznek arról, hogy 700 évvel ezelőtt égették el máglyán Jacques de Molay-t. Mi a lovagiasság eszményét próbáltuk megragadni” – ismertette a színművész. Az idei Segesvári Középkori Fesztivál szervezői a tavalyihoz hasonló költségvetésből gazdálkodhatnak, azaz 350 ezer lejből (majdnem 80 ezer euró), ebből a városháza 130 ezer lejt biztosít.
A Nagy-Küküllő menti település polgármestere, Dorin Dăneşan szerint a belépők sem módosulnak 2013-hoz képest: a felnőttek 10 lejért léphetnek be a vár területére, a 14 éven aluli gyerekek, valamint a nyugdíjasok (a nyugdíjszelvény felmutatásával) pedig ingyenesen. „Azt szerettük volna, hogy a várban ne árusítsanak ételt és italt, a rendezvény ideje alatt ne üzemeltessenek teraszokat, szabadtéri vendéglátóegységeket, csupán a zárt helyiségeket, vendéglőket” – ismertette az elöljáró.
A fesztiválon romániai, magyarországi és horvátországi meghívottak vesznek részt, lesz trubadúrmutatvány, a rendezvény fénypontja pedig a Jacques de Molay című előadás. A részletes program megtekinthető a rendezvény honlapján.
Kicsoda Jacques de Molay?
Jacques de Molay – valószínűleg – 1244-ben született köznemesi családban, úgy tartják, hogy 21 éves korában ütötték lovaggá (1265-ben), és 1314. március 18-án lelte halálát. A templomosok huszonharmadik és egyben utolsó nagymestere, ő vezette a rendet 1292. április 20-ától egészen annak 1312-es feloszlatásáig. Nagymesterként a célja az volt, hogy megreformálja a templomos lovagrendet, hogy az képes legyen megbirkózni a Szentföldön végbement változásokkal, Európában ugyanis csökkent a keresztes háborúk támogatottsága, valamint bizonyos háttérben mozgó erők a rend feloszlatásán és annak vagyonának megszerzésén munkálkodtak. IV. (Szép) Fülöp francia király 1307-ben lefogatta Jacques de Molay-t és a többi francia templomost. Kínvallatással eretnekségről tanúbizonyságot adó beismerő vallomást csikart ki a nagymesterből, aki azt később visszavonta, ezért Fülöp dühében 1314-ben Párizsban máglyára küldte és megégettette.
Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.
Életének 94. évében szerdán elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MMA csütörtökön az MTI-vel.
Fekete Vince József Attila-díjas és Magyarország Babérkoszorújával kitüntetett költő a meghívottja az április 10-én, szerdán este 6 órától, a magyar költészet napja előestéjén a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében tartandó eseménynek.
Az átpolitizált társadalmakban megőrizheti-e önmagát a nagybetűs Ember – erre a kérdésre keresi a választ a Kolozsvári Állami Magyar Színház új produkciója, a Stuart Mária. Friedrich Schiller darabja a 16. századi angol és skót királynő története.
Április 10. és 15. között ünnepli alapításának 70. évfordulóját a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata – közölte a színház.
Emlékestet tartanak a magyar költészet napján, április 11-én a december végén elhunyt Kovács András Ferenc József Attila- és Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas költő, esszéíró, műfordító emlékére Kolozsváron.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház és az Erdélyi Múzeum-Egyesület április 6-án, 16 órától a színház stúdiótermében Egyed Péter-emlékestet szervez a 2018-ben elhunyt író, filozófus tiszteletére – közölték a szervezők.
Meghalt Tordy Géza színművész – közölte a Nemzeti Színház szombat este az MTI-vel.
szóljon hozzá!