2010. január 20., 09:542010. január 20., 09:54
A kiállítás főszervezője a nagyváradi Tóth István, a Román Fotóművészek Szövetségének elnöke elmondta, a két ország alig egy hét különbséggel ünnepli a kultúra napját: a román kultúra napja január 15., a nemzet költőjének, Mihai Eminescunak (1850–1889) a születésnapja, míg a magyar kultúra napja január 22., amikor Kölcsey Ferenc 1823-ban elkészült a Himnusz kéziratával.
Tóth István ezzel a közös fotótárlattal akarja felhívni a figyelmet a magyar és a román kultúrára. 1400 pályamű érkezett a világ minden részéből, az Egyesült Államoktól Kanadán, Ausztrálián, Izraelen át Németországig román és magyar gyökerű alkotóktól.
Ebből az anyagból válogatta ki az öttagú nemzetközi zsűri az interneten keresztül azt a 297 munkát, amelyeket négyfelé osztva mutatnak be a két országban. Január 15-én, pénteken nyílt meg a nagyváradi Eurofoto Artgalériában egy tárlat, tegnap Budapesten, végül január 22-én, a Magyar Kultúra Napján Bukarestben, a Magyar Kulturális Intézetben lesz látható a győztes pályamunkákból összeállított és a telet ábrázoló kiállítás – részletezte a főszervező.
Tóth István arra is kitért, hogy nem egyszerűen a telet bemutató tárlatot állítottak össze, hanem a tájban ott van a hóval, jéggel küszködő ember, nemegyszer drámai erejű fotón megörökítve. A két nemzetet is szimbolizáló fotószalon anyagát háromnyelvű – román, magyar, angol – katalógusban adják ki, a budapesti kiállítás február 20-áig tart nyitva.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.