Dugóhúzó alakjában, szemeteslapáton utazik hazafelé Pénelopéjához Ithaka királya, a görög mitológiai hős, „hajója” átlátszó-türkizkék nylontenger habjait szeli. További szereplők a teljesség igénye nélkül: csokoládébonbonok, tollboa, drótmosogató, luftballonok, gumikesztyű – Homérosz az egész nyugati civilizációt át meg átható eposzának többi alakja is a lehető legváltozatosabb formában jelenik meg a budapesti Bárka Színház tárgyszínházi előadásában.
2014. december 09., 19:242014. december 09., 19:24
2014. december 09., 19:542014. december 09., 19:54
Az Odüsszeusz szemeteslapáton című egyedülálló, remek humorral átszőtt produkciót az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál utolsó napján láthatta a kolozsvári közönség. A mitológiai történet játékosságot, számtalan szabad asszociációt, gazdag képzeletjátékot előtérbe helyező átfogalmazását idén márciusban mutatták be a Bárka Színház, a Budapesti Tavaszi Fesztivál és a Francia Intézet koprodukciójaként.
A Philippe Genty és Mary Underwood alkotópáros által színpadra állított Odüsszeusz-változat kiváló lehetőséget teremt arra, hogy a néző szeme láttára keljen életre egyfajta örökös, végtelen asszociációs lehetőségeket magában rejtő változássorozat a színpadi térben.
Olyan utazás és utaztatás ez, amelynek tanúi és szereplői, alanyai és tárgyai vagyunk mindannyian: a serdülő- vagy akár élemedett korú néző éppúgy, mint az eposzi kalandok dugóhúzóként vagy szappandarabként vergődő főhőse, és társai, a csillogó csokoládépapírba öltözött, „halandó” (itt megehető és meg is evett) bonbonkatonák, a boroshordóként feltűnő küklopszok, a kelkáposztalevelekből életre kelő Kirké, vagy a szintén dugóhúzó alakjában felbukkanó Telemakhosz. De ilyenek Pénelopé krumplipürétörő-kérői, vagy a rózsaszín tollboaként szállongó Pallasz Athéné istennő is.
A francia színházi élet több műfajt egyesítő alkotója, a rendező, koreográfus és bábművész Philippe Genty, alkotótársa, Mary Underwood és a Bárka színészei (Szorcsik Kriszta, Marofka Mátyás, Jerger Balázs) ily módon az eposzi történet nem mindennapi – és paradox módon épphogy „mindennapi\" – megközelítését célozzák és vállalják fel – sikerrel. (Philippe Genty és Mary Underwood francia társulatukkal már színre vitték a produkciót).
Mert nem mindennapi az, ahogyan a heroikus történet báb- és tárgyszínházi eszközökkel életre kel, viszont mindannyiunk mindennapi tárgykészletének elemei avanzsálnak színpadi szereplőkké –a spagettiszűrőt, kelkáposztaleveleket vagy söprűt nagyszerű színészi játék mozgatja, énekelteti, beszélteti és utaztatja. (Talán az is megemlítendő, hogy ha valaki egyáltalán nem ismeri Odüsszeusz történetét – mondjuk a 6-10 éves gyereknéző, az előadás megtekintése után ily módon garantáltan nem felejti el a mitológiai hős húsz évig tartó bolyongásának fő eseményeit).
És utazik Odüsszeusz megannyi világ között, az eposzi történet egyik állomásától a másikig hajózik türkizkék nylontengeren, harcol, szeret, szenved, átalakul és végül révbe ér egy olyan teremtett színházi közegben, ahol bármi bármivé alakítható.
Ahol citromsárga, szelelő luftballonok sípolnak és röpködnek a levegőben szirénekként, ahol utak nyílnak térben és időben egy jól ismert történet mentén: Homérosz hősének sok évszázados, mégis időtlen bolyongása ily módon a mi mindennapi világunk nyúlványa lehet, akárcsak fordítva: mi magunk leszünk nyúlványai a homéroszi sztorinak. Így egyszerre birtokolhatóvá válik ismerős ismeretlenségében az egész mitológiai történet, aminthogy miénk a szemeteslapát, a tésztaszűrő, a dugóhúzó, vagy ahogy óhatatlanul sajátunk mindennapjainkból építkező magánmitológiánk.
A színpadon millió életet élő Mítosz pedig kifordítható, feje tetejére állítható, elölről visszafelé olvasható, átfogalmazható és megannyiféleképpen értelmezhető. Oly módon, hogy közben semmit sem veszít ragyogásából – sőt inkább új fényben tündököl. És hogy vége szakad-e valaha Odüsszeusz bolyongásának? Ahogy a tapsrend előtt a színfalak közé távozó színészek kiabálják egymás szavába vágva: „Igen, vége van!\". „Nem, nincsen vége!\"
Odüsszeusz szemeteslapáton – Bárka Színház, Budapest, 2014. Szerző: Homérosz. Rendező: Philippe Genty és Mary Underwood. Játékmester: Simon T. Rann. Dramaturg: Szaida Khaled-Abdo. Szereplők: Szorcsik Kriszta, Marofka Mátyás, Jerger Balázs
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
szóljon hozzá!