Fotó: MTI
2010. január 11., 10:022010. január 11., 10:02
Az ünnepi műsorban Pécs kultúrtörténeti arcait mutatták be pécsi kötődésű művészek és hírességek, valamint több száz pécsi diák közreműködésével. A nyitóünnepség előtt koronaőrök vitték be a Szent Korona másolatát a pécsi bazilikába, és Mayer Mihály megyéspüspök celebrált szentmisét a rendezvény sikeréért. Már pénteken hóesésben folytak a vasárnapi nyitányt felvezető előkészületek; a havazás Káel Csaba rendező szerint azért nem okozhatott problémát, mert a többnapos művészeti programba eleve nem épített be kockázatfüggő elemeket.
A nyitóünnepség felvezetéseként a hét végén egy karneváli menet a római kort és a korai kereszténység időszakát idézte fel, majd a humanizmust megelevenítő rendezvénysorozat következett, ezután pedig az iparosodás és a polgárosodás eseményeit idézték meg.
„Pénteken érkezett meg Plácido Domingo, az események fővédnökének videoüzenete, amelyet a nyitóünnepségre küldött” – emelte ki a rendező, aki azt is kifejtette, hogy számítottak arra, hogy az időjárás nem lesz kedvező, ezért hangfelvételekkel is készültek, a Pannon Filharmonikusok programját például már január másodikán rögzítették, a szimfonikus műveket óriáskivetítőkön közvetítették.
| Január 7-én, csütörtökön Pankrácz Balázs, a Pécsi Tudományegyetem hallgatói önkormányzatának alelnöke kapcsolatépítés céljából Kolozsvárra látogatott. A Mikó Imre Jog- és Közgazdaságtudományi Szakkollégiumban tartott kötetlen hangulatú beszélgetésen részt vettek a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) vezetőségi tagjai, valamint a Babeş–Bolyai Tudományegyetem több magyar diákszenátora is. A találkozón Pankrácz Balázs elmondta, hogy a pécsi egyetem tervei között szerepel a két egyetem közötti kapcsolatrendszer kialakítása. A magyarországi település 2010-ben Európa kulturális fővárosa, ebből az alkalomból a Pécsi Tudományegyetem Határtalan Egyetem névvel indít programot, mely diákkonferenciák szervezését is magában foglalja. A különböző témájú konferenciákra Magyarország és Románia több területéről érkeznének diákok, akik amellett, hogy szakmai tapasztalatot szerezhetnek, hasznos kapcsolatokat alakíthatnak ki – hangzott el a találkozón. |
Pécs, Magyarország egyik legvonzóbb városa kiemelkedő, sokszínű kulturális élettel büszkélkedhet – az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat pedig olyan ünnep a város számára, amelynek keretében megmutathatja értékeit, kiemelkedő kulturális örökségét és nyitottságát az új iránt – nyilatkozták a nagyszabású rendezvénysorozat szervezői. Mint kifejtették, céljuk, hogy Zsolnay szülővárosa ez évtől kezdődően olyan kulturális központtá váljon, amely új funkcióival – megújult és megszépült köztereivel, konferencia- és koncertközpontjával – az ország európai szinten is egyedülálló és versenyképes kulturális látványossága lehessen.
Az egész éves eseménysorozat keretében 350 kulturális program, mintegy 100 civil és további 80–100 regionális társprogram várja majd az érdeklődőket a baranyai megyeszékhelyen és a környező településeken. A magántőkével együtt mintegy 50 milliárd forintot költenek a rendezvénysorozatra. Az EKF menedzsmentközpont egész évben mintegy egymillió látogatóval számol, akiknek várhatóan 20–30 százaléka lesz külföldi, ők főként a partnervárosokból, osztrák, német és horvát területekről érkeznek majd.
A csaknem 600 ezer lakosú németországi Essen Péccsel és Isztambullal együtt nyerte el az idei európai kulturális fővárosi címet. Németország nemcsak saját városának, hanem Pécsnek és Isztambulnak is szurkol az európai kulturális fővárosi vállalkozás sikeréért – erre utalt az esseni programot szombaton megnyitó beszédében Horst Köhler német államfő és Jürgen Rüttgers, Észak-Rajna-Vesztfália tartomány miniszterelnöke is. Miközben természetesen Essen városa, illetve az általa képviselt Ruhr-vidék áll a német figyelem középpontjában, Köhler elnök arról is beszélt, hogy három ország, illetve három város közös vállalkozásáról van szó.
Azaz – mint arra vasárnap a sajtó is rámutatott – Essen sikere elválaszthatatlan Pécs, illetve Isztambul sikerétől, és a rokonszenv kölcsönös. Az ítéletidő ellenére a Ruhr-vidék szívének számító Essen városában több mint 100 ezren vettek részt az ünnepélyes megnyitón és a késő éjszakába nyúló kulturális, illetve zenei fesztiválon, amely méltó startját jelentette az egyéves maratoni programnak. Amely már vasárnap folytatódott a Ruhr-vidék történetét, fejlődését, illetve átalakulását bemutató, úgynevezett Ruhr-múzeum megnyitásával, ami egyike a fő attrakcióknak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok