2012. január 26., 06:432012. január 26., 06:43
A vásárhelyi származású, Budapesten élő írónő darabja a főszereplő Rika történetét egy kolozsvári soklakásos ház sorsával, valamint a ház lakóinak élethelyzeteivel összefüggésben jeleníti meg. A kétszereplős produkció, melyet Kovács Levente állít színpadra, Kolozsvár (és tágabb értelemben Erdély) átváltozásáról, magyar jellegének lepusztulásáról szól.
A kincses város múltjába egy, a régi Nemzeti Színház és a várfal között valamikor a kiegyezés éveiben épült bérház és lakói által kaphatunk betekintést. A román hatalom, a kommunista rendszer bontásra ítéli a patinás épületet, és ezáltal tömbházlakásokba kényszeríti lakóit. Az ódon lépcsőházban körbefutó gangon sorjázó lakásokban a társadalom legkülönbözőbb rétegeinek lakói élnek szinte családias viszonyban: egyetemi tanár és cigány család, operaénekes és ledér erkölcsű hölgy, illetve sok más, színes, jellemző figurája a lebontásra került, eltűnő világnak. Közülük többel is megismerkedhet a nagyérdemű, de a színpadon csak ketten lesznek: a hölgy, aki agyvérzést szenvedetett apját éppen kihozta a kórházból és a tolószékhez kötött, magatehetetlen öreg, aki végighörögi a színdarabot, csupán a végén nyög ki egy szót. Az apát és a lányát Makra Lajos és Kilyén Ilka alakítja, a díszletet Szabó Annamária tervezi. „Kilyén Ilka kért meg, hogy olvassam el a darabot és véleményezzem. Aztán annyira ráharaptam, hogy a rendezését is elvállaltam. Én azon a Kolozsváron voltam bolyais egyetemista 1956 és ’61 között, amely a darabban is megelevenedik. Át tudom élni a helyzetet, hisz a rokonok közül is többen a rendszer kiszolgáltatottjai, áldozatai voltak. Péterffy Gyuszi, néhai színészbarátom özvegye monodrámát írt, de ez csak annyiban igaz, hogy a szöveget egy szereplő, a hősnő mondja folyamatosan. De a néma, székhez szegezett figura pont olyan sokat szenvedett, meghajszolt és szenvedő szereplője a történetnek, mint amaz. Sőt talán még azon túlmenően is hangsúlyos a szerepe” – mondta el lapunknak Kovács Levente, aki március második felére ígérte a bemutatót. A szöveg mélysége és egyben színessége volt az, ami Kilyén Ilkát is megragadta, az, ahogy a darabbeli Rika kissé szomorkásan, kissé humorosan, de mindenképpen színesen idézi fel a ’89 előtti időszakot. „Egyből megfogott a darab, hisz rólunk szól. A helyszín, a bérház a hajdani, tervszerűen elpusztított világunk szimbóluma” – jellemezte a helyszínt a darab főszereplője.
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.