Petőfi Sándor halálának 164. évfordulójának alkalmából emlékeztek a költőre szerda délután a Székelykeresztúr központjában felállított Petőfi-szobornál, majd a Gyárfás-kúriánál, ahol eltűnése előtt a költő utolsó éjszakáját töltötte.
2013. augusztus 01., 18:062013. augusztus 01., 18:06
Az ünnepély a Petőfi Sándor-szobor megkoszorúzásával kezdődött, majd a helyi Polgári Fúvószenekar 1895 kíséretében levonultak a Gyárfás-kúriához, ahol Rafai Emil, Keresztúr polgármestere mondott először beszédet. Vajon él-e a Petőfi-kultusz gyermekeinkben? – tette fel a kérdést a polgármester. „Tőlünk 15–20 kilométerre, Héjjasfalván és Fehéregyházán mindenért meg kell küzdenie a magyar lakosságnak, hiszen nem olyan toleránsak nemzeti szimbólumaink használatával vagy emléképületeink felújításával szemben, mint itt Keresztúron\" – hangsúlyozta.
A polgármester szerint sokszor a hatóságokkal dacolva is székely kaput kell állítani és világháborús emlékműveket, mert „ha mi nem tesszük meg, akkor megteszi más\". „Ezekre más évszámok kerülnek, a sírokra pedig más nevek, letagadják azt, ami történt, és elismétlik százszor azt, ami nem történt meg\" – fejtette ki, hozzátéve, hogy „soha nem szabad lemondani a mi Petőfinkről\".
Mikó Ferenc unitárius segédlelkész visszaemlékezett, hogy üknagyanyja arról mesélt neki, hogy kisgyerekként Petőfi ölében ült, még mielőtt a költő elindult volna a Segesvári csatába. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke beszédében hangsúlyozta: Petőfi nemcsak a nemzet költője volt, hanem annak lelkiismerete is, aki nemcsak tollat ragadott és írt, hanem az általa képviselt értékekért harcolni, meghalni is kész volt. Sok legenda kering a költőről, egyebek közt az, hogy nem is a segesvári csatában, hanem valahol Szibériában halt meg, és mindezek élnek egy közösség emlékezetében, amit fontos megőrizni és továbbadni – emelte ki Kelemen.
Jáger László, Ajka önkormányzatának címzetes főjegyzője hangsúlyozta a nemzettudat fontosságát, hiszen – mint fogalmazott – „csak a szabadság teremt országból hazát\". Az ünnepségen Szabadság, szerelem címmel a Petőfi Sándor Általános Iskola tanulóinak irodalmi előadásában a költő és felesége, Szendrey Júlia levélváltásából hangzottak el idézetek, majd az unitárius egyházközség kórusa énekelt. A megemlékezést a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárták az egybegyűltek.
Simon Eszter
Udvari-Kardos Tímea, kolozsvári születésű színésznő a Kenyeres Bálint új kisfilmjében nyújtott alakítása révén jutott el az idei cannes-i filmfesztiválra.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az idei Magyar Napok alatt hat előadással is bekapcsolódik a programsorozatba: három saját és három vendégelőadással.
A kincses városbeli Bölcsészkar árnyas kertjébe várják az érdeklődőket interaktív, műhely-jellegű tevékenységekkel a Napsugár és Szivárvány gyermekirodalmi lapok szerzői, illusztrátorai a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
A Torontói Filmfesztiválon tartják a Magyarországon rekordnézettséget hozó Hunyadi-sorozat észak-amerikai premierjét, és szeptembertől műsorára tűzi egy kanadai streaming csatorna is.
Színházi alkotók és nézők közös rendezvénye közeleg: augusztus 18-ig lehet jelentkezni a proTeszt Egyesület és temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház által szervezendő II. színJÁTÉKOK elnevezésű rendezvényre.
Tiszteletlen, sok mindent összevegyít, sci-fit, giccset, komédiát: nem mindenkinek tetszett Radu Jude Drakula című, új román filmje.
Szilágy megye festői szépségű falujában, Sztánán rendezik meg augusztus 28. és 31. között a Nemzetközi Népismereti Filmszemlét, ahol több mint húsz versenyfilmet, tábori alkotást mutatnak be.
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
szóljon hozzá!