2007. december 20., 00:002007. december 20., 00:00
Szilágyi Júlia könyvének elsõ része saját, más esszékrõl, könyvekrõl írt esszéit tartalmazza, a második felében pedig szöveggyûjtemény olvasható – fõként olyanok, amelyekrõl az elõzõ oldalakon már szó esett: Székely János, Cs. Szabó László, Thomas Mann, Jean Paul Sartre, Albert Camus és Németh László írásai. Az „esszék az esszérõl\"-kötet kapcsán Balázs Imre József elmondta, a szerzõ stílusának meghatározó jegye az élõbeszédre jellemzõ közvetlenség, hiszen az egyes írások egyetemen elhangzott elõadások nyomán születtek. Szilágyi Júlia maga is úgy gondolja, hogy az egyetemi munkája, a diákjaival való együttgondolkodás érlelte meg ezeket az írásokat, ekkor kristályosodtak ki benne azok a gondolatok – mint „az esszé az olvasás, az újraolvasás, a továbbolvasás mûvészete\" vagy „az esszé szellemi együttmûködés olyan emberek között, akik nem találkozhatnak, hiszen évszázadok választják el õket\" – amelyek révén másokban is felkelthette az érdeklõdést a mûfaj iránt. A Korunk Karácsonyi Könyvnapján jelen volt Pieldner Judit is, akinek a Beszédterek, képterek címû könyve szintén a napokban hagyta el a nyomdát. Az Ariadné sorozatban megjelent könyv egyrészt irodalom és film kapcsolatát elemzõ írásokat, másrészt recenziókat tartalmaz az új generáció költõinek – Szabó T. Anna, Borbély Szilárd, Lövétei Lázár László és Székely Csaba – köteteirõl. Ebbõl az alkalomból mutatták be továbbá a Közép-Európa vándora. Korunk-dosszié 1957–2007 címû antológiát. A kötet szerkesztõje, Kántor Lajos elmondta, a gyûjteményt hatalmas anyagból válogatták, a különbözõ idõszakokban a folyóirat hasábjain megjelent írások „az eszmék vándorlását\", „a világ változásait\" tükrözik. Szintén Kántor Lajos, a kiadó fõszerkesztõje ajánlotta az olvasók figyelmébe a Szabédi László leveleibõl összeállított, A Lázár utcától a Postakert utcáig címû könyvet. Úgy vélte, a kötet nemcsak az irodalomkedvelõk érdeklõdését keltheti fel, hiszen a dokumentumok kortörténeti értékûek – a közelmúlt számos eseményével, jelenségével kapcsolatban tájékozódhat belõle az olvasó. Az elõbbieken kívül a Korunk könyvespolcán még négy új könyv szerepel: Balázs Imre József szerkesztésében A sztálinizmus irodalma Romániában címû tanulmánykötet, valamint Máthé Dénes Nyelvi létmódok, Rigán Lóránd Erósz városa és Végh Balázs Béla A gyermekirodalom változatai címû könyve.
A történelmi Máramaros egyik legjelentősebb magyar közösségi eseményévé vált a július 11–13. között immár harmadik alkalommal rendezendő Máramarosszigeti Magyar Napok.
Megkezdődtek az Úri muri, megazisten! című új magyar mozifilm forgatási munkálatai a Nemzeti Filmintézet fóti stúdiójának kültéri díszletében.
Több háromszéki településen megemlékeznek a 200 éve született Jókai Mórról, az egyik legjelentősebb magyar prózaíróról, aki a székelyföldi térség egyik településének, Illyefalvának az országgyűlési képviselője volt.
Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége június 2-án, amikor kiosztották a szövetség 2024-es díjait – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatóját, Bessenyei Gedő Istvánt választották meg a Magyar Színházi Szövetség elnökévé Balázs Attila leköszönő elnök javaslatára.
Egy csíksomlyói család és a hozzájuk betérő vendégek, zarándokok történetén keresztül mesél a pünkösdi búcsúról, a kegyhelyhez kapcsolódó jelenségekről, hagyományokról, szokásokról Péter Beáta Búcsújárás című drámája, amelyet június 7-én mutatnak be.
Borsody Isabella Lee etnikai identitása, hovatartozása összetett: édesanyja koreai-amerikai, édesapja székely, ő maga Erdélyben gyerekeskedett, majd Budapestre költöztek, jelenleg a Sapientia táncművészet szakán tanul Kolozsváron.
Rendkívüli közgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban.
Gyermeknapi ünneplésre várja nézőit a kolozsvári Puck Bábszínház június elsején, ezt követően szervezik meg a Puck Nemzetközi Fesztivált június 2. és 5. között.
Mai világunk, társadalmunk, valóságunk nagy mértékben irányt vesztett – többek közt erre világít rá Sławomir Mrożek lengyel drámaíró ma is fölöttébb aktuális, Tangó című darabja, amelynek premierjét pénteken tartják a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.