2012. január 26., 06:402012. január 26., 06:40
Bergendy Péter rendező és Köbli Norbert forgatókönyvíró ráadásul a szó klasszikus értelmében vett hősök nélkül kísérli meg a dolgot – méghozzá elég bátran még ahhoz is, hogy a történelmi időszakba helyezett történet, A vizsga valójában ne is legyen történelmi film. A korabeli környezet, a kommunizmus sötét éveinek paranoiája, az ötvenes évek Magyarországának lepusztultsága nem játszik nagyobb szerepet a filmben, mint a jelmezek és a díszletek, pusztán háttérként szolgál egy ízig-vérig „nyugati” zsáner, a noir számára.
Mert zsánerfilm ez, és mint ilyen, minden hibájával együtt nagyon is dicséretes már maga a tény, hogy készítői ezt a nehéz témát képesek az elvárásoktól eltérő köntösben, nem hőstörténetként, hanem vállaltan műfaji filmként tálalni. A korra jellemző kabátok és kalapok is új értelmet kapnak, hiszen bármelyik fekete karima alól ránk kacsinthatna Humphrey Bogart, és a ködben, a félhomályos utcasarkon feltűnő sziluett is lehetne akár Orson Welles. Tóth Zsolt kamerája előtt megszépül az általában szürkének és sivárnak ábrázolt ötvenes évekbeli városi környezet, sosem látott színt kapnak a kopott bérházfalak, sejtelmes csillogást az ócska tárcsás telefonok. S amilyen meghökkentő első pillantásra a környezet ilyen átalakulása, annyira könnyedén működik – pillanatok alatt elfogadjuk, hogy ez a „budapesti sólyom” most itt van, nem pedig valamelyik amerikai nagyvárosban. Hiszen ott és akkor is a félelem és a bizalmatlanság uralkodott: az nem tudhatták, ki a besúgó és az ügynök, kitől várható megtorlás a nem sokkal azelőtti „ellenforradalomért”, és éppúgy, mint a klaszszikus film noirokban 1957 Magyarországán (és Romániájában) a falnak is füle volt, és bizony sokszor nem díjazta, amit hall.
A vizsga másik érdekessége abban rejlik, hogy annak ellenére, hogy a kor, amelyben játszódik, szinte megkövetelné, mégsem szerepel benne egyetlen igazi „ötvenhatos” sem. Kulka János Markója, a könyörtelen tiszt és kedvenc kollégája, a Nagy Zsolt alakította Jung tanár úr, de még Hámori Gabriella bájos karaktere is a gonoszok közül való. A rettegésben élő ország vezetői ugyanis éppúgy félnek, mint mindenki más, így az ’56-os események után egyfajta vizsgán döntik el, melyik kollaboránsukra számíthatnak a továbbiakban is. A történelemóra azonban itt véget is ér. A továbbiakban a legjobb zsánerhagyományok szerint kell a feladványokat megoldanunk: ki vizsgáztat kit? Ki hazudik? Ki nem az, akinek mondja magát? Gigor Attila A nyomozó című thrillere óta a legerőteljesebb magyar műfaji film A vizsga, amely már a kortárs magyar film jellemző gyerekbetegségeiből is keveset hordoz, bár aláfestő zenéből a kevesebb még mindig több lett volna. Ugyanakkor újabb bizonyíték arra, hogy megéri lemondani a világmegváltásról, és nem kell mindenáron szerzői filmet készíteni Magyarországon sem, hiszen van élet a kereskedelmi csatornák által finanszírozott rosszabbnál rosszabb vígjátékokon túl is.
A vizsga – magyar dráma, 2011. Rendező: Bergendy Péter. Producer: Bodzsár István Szereplők: Kulka János, Nagy Zsolt, Hámori Gabriella, Scherer Péter, Balogh András. Forgatókönyvíró: Köbli Norbert. Kép: Tóth Zsolt. Értékelés az 1–10-es skálán: 8
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.