Nincs meg az „ihlet” egy erdélyi magyar képzőművészeti alkotásokat kínáló online bolt létrehozására

Szűkös keretek között. A járvány idején a művészetkedvelőkben erőteljesebben merülhetett fel az igény új alkotásokra •  Fotó: Páva-Sándor Edina

Szűkös keretek között. A járvány idején a művészetkedvelőkben erőteljesebben merülhetett fel az igény új alkotásokra

Fotó: Páva-Sándor Edina

Vegyes fogadtatásban részesült a Krónika által megkeresett erdélyi magyar közgyűjtemény-vezetők, képzőművészek, galériatulajdonosok körében az a felvetés, miszerint a 21. században, járványhelyzettel „megfejelt” digitális világunkban miért nincs erdélyi magyar képzőművészek alkotásait összegyűjtő, értékesítő online platform, és kinek a feladata lehetne létrehozni, működtetni ezt. Bár többen elzárkóztak a válaszadástól, illetve feleslegesnek tartották a kezdeményezést, a lapunknak nyilatkozó érintettek jónak, hiánypótlónak tartják az ötletet.

Simó Helga

Oláh Eszter

Páva Adorján

2021. április 26., 12:372021. április 26., 12:37

2021. április 26., 12:442021. április 26., 12:44

Alaposan átalakult, felértékelődött az otthon szerepe az elmúlt időszakban, hiszen nagyon sokan immár nemcsak a szabadidejüket, éjszakáikat töltik „fészkükben”, hanem lakásukból dolgoznak is, azaz sokkal több időt töltenek otthonukban. A járványhelyzet miatt kialakult új (kényszer)életvitel sokakat arra késztetett, hogy átalakítsák, felújítsák szó szerint állandóvá vált lakhelyüket, új lendületet kapott a lakberendezés.

A művészeteket kedvelőkben pedig erőteljesebben merülhetett fel az igény új festmények, képzőművészeti alkotások beszerzésére, ezt pedig jelenleg – akárcsak más termékek esetében – nagyrészt az interneten tehetik meg.

Ebből az indíttatásból megpróbáltunk utánanézni, létezik-e olyan közintézmény, civil szervezet vagy magánvállalkozás, amely kortárs erdélyi magyar képzőművészek alkotásainak online gyűjtőhelyeként szolgálna, internetes boltot működtetne.

„Nyomozásunkat” a legkézenfekvőbb módszerrel, a világháló böngészésével kezdtük. Bár egyaránt találtunk ilyen jellegű magyarországi, illetve román, köztük elvétve romániai magyar alkotók „portékáit” kínáló internetes oldalakat, célzottan erdélyi magyar képzőművészek alkotásait felvonultató online felületre nem bukkantunk.

„Nem tudom, nem érdekel”

Nem véletlenül, hiszen – mint érintettek a Krónikának megerősítették – nincs ilyen. És bár a 21. század, illetve napjaink legnagyobb kihívása, a járványhelyzet elméletileg „megkövetelné” az ilyen jellegű „piaci” megjelenést,

úgy tűnik, még tervben sincs, és azt sem tudni, ki vagy mi vállalhatná fel ezt a feladatot,

amelyet egyes érintettek egyenesen feleslegesnek tartanak. Legalábbis ez tűnik ki több, a Krónika által megkeresett erdélyi magyar közgyűjtemény-vezető, galériatulajdonos, képzőművész reakciójából, hozzáállásából. Többen érdemi nyilatkozat nélkül fogták rövidre beszélgetésünket, jelezve, nem illetékesek, nem az ő feladatuk ezt megszervezni.

Olyan neves erdélyi magyar képzőművész is akadt, aki szerint nem is lenne értelme ilyen platformot létrehozni, mert „nincs vásárló”, de nem szerette volna, hogy bármit is névvel közöljünk kurta reakciójából.

De már ez a hozzáállás is rendkívül „beszédes”, és egyfajta magyarázattal szolgál arra, miért nincs efféle kezdeményezés. Mint ahogy az is, hogy mások arra sem tartották érdemesnek a témát, hogy válaszoljanak többszöri megkeresésünkre.

Szabó Attila: alkotó és vásárló is szeretné

Nem így tett Szabó Attila képzőművész. A Szilágy Megyei Történelmi és Szépművészeti Múzeum muzeológusa és kurátora készségesen válaszolt, amikor arról faggattuk, hogyan viszonyul az erdélyi kortárs képzőművészeti alkotások értékesítésének kérdéséhez, szerinte lenne-e igény a kortárs erdélyi magyar alkotások gyűjtőhelyéül szolgáló platform létrehozására, illetve születtek-e már ez ügyben kezdeményezések.

Az erdélyi képzőművészvilágban jártas műkritikus, művelődésszervező megosztotta, egyelőre valóban nem létezik olyan, a kortárs erdélyi magyar képzőművészeket és azok munkáit tömörítő platform, ahol az érdeklődők és a vásárlók találkozhatnának az erdélyi képzőművészek alkotásaival, és lehetőségük nyílna megvásárolni azokat – holott erre

Idézet
mindkét fél részéről érzékelhetően nagy lenne az igény”.

Ebben az értelemben mindenképp hiánypótlónak gondolja a felület létrehozását, amely összeállításához a műkritikusok, a művészettörténészek és a kurátorok személyében minden bizonnyal kerülne szakmai segítség is. Említést tett az Erdélyi Művészeti Központ (Eműk) és a Barabás Miklós Céh intézményeiről, amelyek saját honlappal és közösségi médiafelülettel is rendelkeznek – ugyanakkor elmondása szerint ezek szigorúan a saját stratégiájuk és az éves munkatervük mentén közlik az információkat, amelyek főként a kiállításokkal és az aktuálisan kiállító művészek munkáival kapcsolatosak.

Egyébként mi is az elsők között kerestük meg az Erdélyi Művészeti Központot. Nem véletlenül, hiszen a 2012-ben alapított, sepsiszentgyörgyi székhelyű Eműk – a honlapjukon olvasható ismertető szerint – legfőbb feladatának tartja, hogy belátható időn belül az erdélyi képzőművészet megközelítőleg egy reális, kultúraközi viszonylatban is értékelhető, konvertálható önképet alakítson ki, mind a maga, mind környezete számára.

Célja az erdélyi képzőművészet tárgyi emlékeinek összegyűjtése, feldolgozása és bemutatása, de ugyanakkor feladatának tekinti az alkotók hagyatékának szakmai ápolását, művészetük átmentését a jövő nemzedékei számára. Online értékesítésben azonban nem gondolkodnak.

Vécsi Nagy Zoltán intézményvezető lapunknak úgy fogalmazott, a művek forgalmazásával a galériák foglalkoznak, semmi esetre sem a közgyűjtemények, a jövőbeli tervekről pedig nem állt módjában nyilatkozni, mivel nyugdíjba vonult.

•  Fotó: Pixabay.com Galéria

Fotó: Pixabay.com

Bárki kezdeményezhetné az értékesítő felületet

Szabó Attila képzőművész arról tájékoztatott, léteznek más kortárs művészeti honlapok is, eladásra szánt alkotásokkal azonban egyik sem számol, holott a gyűjtőfelületet bárki kezdeményezhetné: magánszemély, cég, alapítvány, szakintézmény vagy akár vállalkozó is. Hozzátette, az egyre népszerűbbé váló internetes vásárlással a rendelés és a kiszállítás nem jelentene különösebb akadályt.

Idézet
A közvetítést kellene okosan kialakítani, a műtárgy- és régiségkereskedő weboldalakhoz hasonlóan, ahol a munkák nem raktáron találhatóak, hanem a vásárlás az eladó-vevő kommunikációjával zajlik az internetes platformon keresztül, amelynek működtetője részesedik az eladó jövedelméből”

– ismertette Szabó Attila. Tapasztalata szerint az erdélyi magyar kortárs képzőművészeti alkotások gyűjtőhelyei általában a kortárs galériák, ám ezek is főként a helyi, szűk közösséget érik el, internetes felületet pedig általában nem is működtetnek.

Darvay Tünde: mindenképp lenne igény rá

Darvay Tünde festőművész – aki több évet élt az Egyesült Államokban, mielőtt hazaköltözött volna Kolozsvárra – alkotásai értékesítéséről szólva lapunknak elmondta, az egyetem elvégzése óta kialakult egy bizonyos rendszer, ahogyan gazdára találnak munkái. Azonban ebben az időszakban minden leállt, egyelőre csak gyűlnek az alkotások a lakásában. „Normális körülmények között általában nonprofit vagy profitorientált galériákban állítok ki egyéni és csoportos kiállításokon, ahol gyűjtők és magánszemélyek is érdeklődnek a festményeim iránt” – vázolta a művész. Erdélyben ő sem tud olyan szervezetről, online platformról, amely az erdélyi magyar alkotók boltjaként működne.

Idézet
Véleményem szerint mindenképp lenne igény rá, hisz biztosan sok képzőművész kolléga van hozzám hasonló helyzetben, hogy a világjárvány hatására leszűkültek a lehetőségeik. Mivel nem lehet utazni, ezért csak lokálisan lehet bármit is szervezni, vagy még azt sem”

– panaszolta Darvay Tünde.

Azt nem tudta megjósolni, mennyire segítene rajta egy erdélyi online platformon való jelenlét, de valószínűnek látja, hogy csatlakozna. Arról szólva, hogy kinek a feladata lenne egy ilyen internetes oldal létrehozása, úgy fogalmazott, véleménye szerint nem feltétlenül a művészé.

Idézet
Úgy vélem, ha egy művészeti galéria vagy egy kurátor elindítana egy ilyen online boltot, akkor az évek során kialakított kapcsolataival talán több sikert érhetne el, mint maga a művész”

– fejtette ki az alkotó.

Szerinte akár egy művészetet kedvelő, támogató üzletember is megvalósíthatná az ötletet, olyan vállalkozó, aki potenciálisan jövőt lát az erdélyi kortárs magyar művészetben. El tudna képzelni például egy, az online térben működő kortárs képzőművészeti vásárt is.

„A közösségi oldalakon látom az Amerikában tevékenykedő művészközösségek összefogását, mennyi mindent szerveznek annak érdekében, hogy túléljék ezt a nehéz időszakot” – számolt be pozitív külföldi tapasztalatairól Darvay Tünde. Ezek kapcsán arról is beszámolt, hogy például az Instagramon ő is kapott több ajánlatot, hogy felár ellenében reklámozzák és népszerűsítik a munkáit a gyűjtők és vásárlók körében, de ezek a platformok főleg Észak-Amerikában és Ázsiában működnek.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
2025. június 28., szombat

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van

Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van
2025. június 28., szombat

Nők Jókai árnyékában – és fényében

Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.

Nők Jókai árnyékában – és fényében
2025. június 27., péntek

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron

Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron
2025. június 26., csütörtök

Nem dísz, nem relikvia: a könyv él – Megnyitotta kapuit a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.

Nem dísz, nem relikvia: a könyv él – Megnyitotta kapuit a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
2025. június 24., kedd

Kilenc országból érkeznek zenészek a szabadtéri sepsiszentgyörgyi jazzfesztiválra

Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.

Kilenc országból érkeznek zenészek a szabadtéri sepsiszentgyörgyi jazzfesztiválra
2025. június 23., hétfő

Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb díjakat a nagybányai ATELIER nemzetközi szemlén

Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.

Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb díjakat a nagybányai ATELIER nemzetközi szemlén