Birtokba vette a közönség a csíkszeredai Mikó-várat a Múzeumok Éjszakáján szombaton, a székelyudvarhelyi rendezvényhez idén három helyszínen csatlakoztak az érdeklődők.
2013. június 23., 18:172013. június 23., 18:17
2013. június 23., 19:242013. június 23., 19:24
A csíkszeredaiak meggyőződhettek arról, hogy a Mikó-várat zömében birtokba vette a felújítás után a Csíki Székely Múzeum: több százan használták ki a lehetőséget, hogy ingyenesen lehet a tárlatokat látogatni, illetve koncerteket hallgatni. Aki teljesen „leltárba\" szerette volna venni az épületet, az megtehette, ugyanis Gyarmati Zsolt múzeumigazgató vezetésével végig lehetett járni a felújított Mikó-várat.
Az eddigi tárlatok mellett újra megnyitották a csíksomlyói ferences nyomdát, illetve a Csíki-medence szakrális műtárgyait bemutató kiállítást, ahol a régi muzeális értékek mellett újabb, nemrég restaurált könyveket, szobrokat is láthattak az érdeklődők.. A múzeumhoz tartozó intézmények, a Kossuth utcai és a Nagy Imre galéria tárlatai is ingyenesen látogathatók voltak, de egy régészeti lelőhelyre, a csíkdelnei templomhoz is ki lehetett utazni Botár István régész vezetésével.
Új néprajzi kiállítás nyílik nyár végén Csíkban
Akit a készülő, a tervek szerint nyár végén megnyíló néprajzi kiállítás érdekelt – ahol nem kizárólag a mesterségekbe, hanem 19. századi, illetve 20. század eleji életmódba nyerhet betekintést a közönség – , azt Salló Szilárd néprajzos-muzeológus és Kádár Kincső múzeumpedagógus kalauzolta végig a termeken. Mint kiderült, hosszú út vezet addig, hogy a tárgyak kiállíthatók legyenek, Nagy István fémrestaurátor elmesélte, hogy több napja egy falióra felújításán dolgozik. A tárgyak lassan a helyükre kerülnek, de be kell üzemelni azt a rendszert is, amely interaktívvá, megérthetőbbé teszi a főleg Osztrák-Magyar Monarchia korabeli paraszti életmódot. Ahogy a múzeum munkatársai elmondták, korszerű eszközökkel is felszerelik a kiállítást: két érintőképernyős tudakozóval és hangeffektusokkal.
Helytörténet, régészeti leletek Udvarhelyen
A székelyudvarhelyi rendezvény a múzeum Kossuth Lajos utcai főépületében, a Képtárban és a Jézus-kápolnánál zajlott. Emberfeletti kihívás elé nézett az a múzeumbarát, aki a szombati Múzeumok Éjszakája minden programpontján részt akart volna venni, ugyanis gazdag kínálat várta az érdeklődőket. Az idén harmadízben szervezett kulturális eseményen a szervezők kiemelt célja volt egy kis tudományosságot is belopni a programok közé.
A kora esti órákban előbb Nyárádi Zsolt régész számolt be a Márton Áron téren végzett régészeti ásatások eredményeiről, majd Gyöngyössy János tartott kiselőadást kézzel írott és illusztrált könyvének a munkafolyamatáról. Nyárádi vetítéssel egybekötött, Város a város alatt című helytörténeti előadásán oly nagy volt az érdeklődés, hogy sokan kiszorultak az előadóteremből.
A Patkóban talált régészeti leletekről szólva Nyárádi Zsolt elmondta, a tér két oldalán ásott árkokban többek közt egy17. századi leégett épületre, külső tűzhelyek maradványaira bukkantak, a tér felső felében megnyitott szelvényből pedig egy kőépület maradványai kerültek elő, mely a 16. – 17. században épülhetett. Egy háromszor két és fél méteres területen 13. – 14. századi lekövezett járófelületet találtak, ahonnan több állatcsont és számos edénytöredék került elő, ami arra utalt, hogy a térnek ezt a részét intenzíven használták
„Ez a réteg a középkori város utolsó szintje is, hisz alatta sötét fekete humuszréteget találtunk, amelyben nem voltak régészeti leletek. A humuszréteg alatt bukkantunk rá a római korszakból származó rétegre, mely mintegy 40-50 centiméter vastagon húzódik a tér alatt. Innen is gazdag leletanyag került elő, az alatta található őskori réteg alatt pedig másfél méter mélyen elértük az agyagos altalajt\" – sorolta Nyárádi. S bár a leletanyag nagy része továbbra is restaurálásra vár, a feltárt régészeti leletek újabb betekintést nyújtanak az Udvarhelyi medence történelmébe. Egyébként a Patkóban feltárt legkorábbi leletek az időszámításunk előtti 3500 és 2500 közötti időszakra, a késő bronzkorra tehetőek.
Udvari-Kardos Tímea, kolozsvári születésű színésznő a Kenyeres Bálint új kisfilmjében nyújtott alakítása révén jutott el az idei cannes-i filmfesztiválra.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az idei Magyar Napok alatt hat előadással is bekapcsolódik a programsorozatba: három saját és három vendégelőadással.
A kincses városbeli Bölcsészkar árnyas kertjébe várják az érdeklődőket interaktív, műhely-jellegű tevékenységekkel a Napsugár és Szivárvány gyermekirodalmi lapok szerzői, illusztrátorai a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
A Torontói Filmfesztiválon tartják a Magyarországon rekordnézettséget hozó Hunyadi-sorozat észak-amerikai premierjét, és szeptembertől műsorára tűzi egy kanadai streaming csatorna is.
Színházi alkotók és nézők közös rendezvénye közeleg: augusztus 18-ig lehet jelentkezni a proTeszt Egyesület és temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház által szervezendő II. színJÁTÉKOK elnevezésű rendezvényre.
Tiszteletlen, sok mindent összevegyít, sci-fit, giccset, komédiát: nem mindenkinek tetszett Radu Jude Drakula című, új román filmje.
Szilágy megye festői szépségű falujában, Sztánán rendezik meg augusztus 28. és 31. között a Nemzetközi Népismereti Filmszemlét, ahol több mint húsz versenyfilmet, tábori alkotást mutatnak be.
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
szóljon hozzá!