Már csaknem 10 ezren látták a budapesti Honvéd Főparancsnokság épületében július 5-én nyílt A magányos cédrus – Csontváry géniusza című kiállítást – mondta el a helyszínen L. Simon László, a miniszterelnökség parlamenti államtitkára hétfőn, a tárlat első 20 napját értékelő sajtótájékoztatón.
2015. július 28., 19:442015. július 28., 19:44
Kiemelte: ha az eddigi látogatottság tartható lesz, akkor a tárlat az elkövetkezendő fél évben elérheti a 150 ezres látogatószámot is.
Gyutai Csaba, a Várgondnokság Nonprofit Zrt. ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: „Itt az ideje, hogy Csontváryt újra felfedezzük, hiszen ő is olyan művész, akit mindenki ismer, de mégis szükség van arra, hogy újra a művészettörténeti érdeklődés homlokterébe kerüljön”. A tavaly felújított Honvéd Főparancsnokság két szintjén, 17 teremben Csontváry csaknem 100 festménye és grafikája tekinthető meg, amelyek körülbelül 40 százaléka Pécsről érkezett, de kölcsönöztek képeket a Magyar Nemzeti Galériából és magángyűjtőktől is.
L. Simon László megemlítette, hogy néhány Csontváry-kép a moszkvai Puskin Múzeumban van, és bár első megkeresésre az intézmény elutasította a kérést, hogy ezeket a festményeket a kiállítás idejére Budapestre szállítsák, a Várgondnokság nem adta fel a reményt, hogy legalább az utolsó negyedévre mégis kiállíthassák ezeket a műveket.
Gyutai Csaba úgy fogalmazott: mindezek ellenére a tárlaton a festő minden fontos műve már most is megtekinthető, szinte az egész életmű egyben van. Gulyás Gábor, a kiállítás kurátora elmondta, hogy a tárlat előkészítése és installálása rendkívül komoly restaurátori felügyelettel zajlott, és a nyitvatartási idő alatt is szoros felügyelet alatt áll. A szakember kitért arra is, hogy bemutató szakmailag is sikeresnek mondható, hiszen több, Csontváry munkásságához kapcsolódó szakmai konferencia is szerevezés alatt van, de indulnak szakmai műhelyfoglalkozások, különböző magyar és külföldi múzeumok szakmai csoportjai jelentkeztek be tárlatvezetésre, és vannak olyan művészettörténészek is, akik újra elkezdtek Csontváryval foglalkozni.
A kiállításhoz számos kisfilm készült, a festő életművét interaktív felületek, Csontváry-szótár ismerteti, egy külön teremben pedig kortárs művészek Csontváry-reflexiói kaptak helyet.
A bemutatóhoz reprezentatív angol–magyar katalógus, múzeumpedagógiai program és foglalkoztatófüzet is készült, decemberben pedig a Magyar Nemzeti Galériával együttműködésben Csontváry-konferenciát is tartanak, amelynek anyagából szintén kötet jelenik meg.
Ég és Föld címmel nagycsütörtöki koncertsorozatot szervez az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány. Az erdélyi és székelyföldi templomokban tartandó eseményeken az „égi, szakrális, nagyheti kompozíciókat éneklő kórushoz társul a földi népművészet”.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház 2024. május 19-26. között tizenötödik alkalommal rendezi meg a TESZT Temesvári Euroregionális Színházi Találkozót.
„A háború és a művészet ellentétek, ahogy a háború és a béke is azok – ez ilyen egyszerű. A művészet béke” – fogalmaz színházi világnapi üzenetében Jon Fosse norvég író.
„Vannak, akik attól tartanak, hogy az újabb és újabb technikák, műfajok háttérbe szoríthatják a színházat. Én nem félek ettől. Abban hiszek, hogy a pillanat művészete, annak élő jelenléte halhatatlan” – fogalmazott a Krónika megkeresésére Balázs Attila.
Húsvétra hangoló kiállítást és koncertet szerveznek március 28-án, nagycsütörtökön 18 órától Sepsiszentgyörgyön az evangélikus templomban – közölték a szervezők.
Elhunyt 80 éves korában Eötvös Péter Szent István Renddel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, karmester, zenepedagógus, a magyar és nemzetközi kortárs zene kiemelkedő alakja – tudatta a család vasárnap az MTI-vel.
Nicolae Manolescu irodalomkritikus és irodalomtörténész, a Romániai Írószövetség elnöke 84 éves korában hunyt el szombat este. Halálhírét Cristian Tudor Popescu újságíró tette közzé közösségi oldalán.
Kovács András Ferenc költészeti díjat alapít a Látó szépirodalmi folyóirat és a marosvásárhelyi Aranka György Alapítvány a 64 éves korában elhunyt erdélyi magyar költő emlékére – jelentették be az alapítók pénteken Marosvásárhelyen.
A közösséget állítja a középpontba a színházi világnapon a Kolozsvári Állami Magyar Színház, amely idén jótékonysági gyűjtést is szervez a színházi ünnepen.
A film, amelyről már hetekkel a bemutatója előtt egy nemzet rendelkezett politikai alapon sommás véleménnyel – az 1848. március 15-én történt eseményeket feldolgozó Most vagy soha! vélhetően így kerül majd be a magyar mozitörténetbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!