Nemzetegyesítõ Himnusz

Szatmárnémetiben egy héten át ünneplik változatos rendezvényekkel a magyar kultúrát, emellett két díjat is alapítottak a mostani alkalomra: Nagyváradon először osztották ki a Bihar megyei RMDSZ által a nemrég elhunyt képzőművész emlékére alapított Jakobovits Miklós-díjat, Kolozsvárott pedig az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjat vehették át tegnap első ízben a kitüntetettek.

Az RMDSZ országos szervezete által tavaly januárban alapított elismerésről Debreczeni Hajnal, Kelemen Hunor szövetségi elnök sajtófelelőse lapunknak elmondta: minden évben három kategóriában – irodalom, képzőművészet, illetve zene, színház, tánc – olyan személyek, szervezetek vehetik át a díjat, akik/amelyek nagymértékben hozzájárultak az erdélyi magyar kultúra megőrzéséhez, illetve gyarapításához. A díjat minden évben a magyar kultúra napján adja majd át a szövetség mindenkori elnöke. Idén a kitüntetéssel járó oklevelet és emlékplakettet Székely Csaba marosvásárhelyi drámaíró, Részegh Botond csíkszeredai származású képzőművész, illetve Bocsárdi László rendező, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója vehette át Kelemen Hunortól.

Nagyváradon a Szacsvay Imre Általános Iskolában irodalmi műsorral emlékeztek a Himnusz születésnapján, a rendezvény vendége Markó Béla költő, irodalmár volt, aki a műsor után készségesen válaszolt a diákok kérdéseire „Nyitott szemmel kell járni a világban, hiszen a versek nem valamilyen lángoló csodák, a költészet ott él a mindennapjainkban, csupán meg kell tanulni meglátni” – hangsúlyozta Markó. Az RMDSZ volt elnöke arról is beszélt, hogy szerinte nem összeférhetetlen az, ha valaki egyszerre költő és politikus, hiszen mindkettő közéleti szereplő, és a gondolatait fogalmazza meg a nyilvánosság számára. Az általa is kedvelt szonett műfajáról szólva elmondta, ez nagy kihívást jelenthet, de ugyanakkor nagy sikerélményt is nyújt, ha valaki 14 sorban meg tudja fogalmazni gondolatait.

Felolvasás éjjel-nappal

Az egyik legnagyobb vállalkozásnak kétségtelenül a marosvásárhelyiek második alkalommal megszervezett maratoni felolvasása tűnik, amely hétfőn éjfélkor kezdődött, és a tervek szerint 24 óra múlva, kedden éjfélkor, jóval lapzártánk után ért véget. A felolvasások sora a késő délutáni órákig mindenesetre nem szakadt meg, éjfélkor a helyi színészek, hajnalban az egyetemisták tartották a frontot, reggeltől a kisiskolások olvastak szakadatlanul, a déli órákban pedig a csíkszeredai magyar főkonzulátus Zsigmond Barna Pál főkonzul vezette csapata is megérkezett a Studium Orvosi Szakkönyvtárban tartott maratonra. A felolvasást egyébként a házigazda Vass Levente kezdte meg, a második alkalommal megrendezett felolvasáson ezúttal is nagy szerepet kaptak a marosvásárhelyi szerzők, akiknek népszerűsítéséről nem tettek le a szervezők, de idén kiegészítették a témakört, így a felolvasni vágyók – akik bármikor bekapcsolódhattak – az erdélyi magyar kortárs szerzők írásaiból is válogathattak, de „terítékre kerültek” az évfordulós erdélyi szerzők is.

Szintén a magyar kultúra napja alkalmából Pro Cultura Hungarica emlékplakettel tüntette ki tegnap délután Balogh Zoltán, Magyarország emberi erőforrások minisztere Nagy Miklós Kund marosvásárhelyi művészeti írót. Az eseményre az ünnepelt városában, Marosvásárhelyen került sor, amelyet köszönőbeszédében a nagyenyedi származású Nagy Miklós Kund az erdélyi magyar művelődési élet legfontosabb városának nevezett. „Ha nagy szavakat akarnék használni, azt mondanám, hogy az életemet tettem fel a kultúrára. De inkább úgy fogalmaznék, hogy életcélom a művészet szolgálása” – mondta a kitüntetett. Azontúl, hogy közel két évtizede szerkeszti a Népújság Múzsa című mellékletét, amelynek hasábjain rendszeres közlési teret biztosít íróknak, költőknek és képzőművészeknek, Nagy Miklós Kund tucatnyi kötetet jelentetett meg erdélyi művészekkel készített interjúiból. Szinte nincs olyan tárlatmegnyitó vagy képzőművészetialbum-bemutató, hol ne ő méltatná a szerzőt és munkásságát. „Közeledésének a lényege, a művészet és az alkotó tisztelete, valamint az az aggódó és harcos szeretet, ami az értékek felmutatását, megmaradását, óvását hangsúlyozza” – fogalmazott laudációjában Szarka Gábor konzul, rámutatván, hogy Nagy Miklós tettei nem csupán lokálpatrióta, hanem hazafias tettek. A magyar kultúra napjáról szólva Zsigmond Barna csíkszeredai főkonzul rámutatott, hogy a művelődés önazonosságot erősít, és ezáltal erőssé, önszerveződővé tesz egy közösséget. A politika és a kultúra kapcsolatáról szólva a magyar főkonzul úgy véli, a mindenkori politikának van szüksége a kultúrára, és nem fordítva, ahogy egyes hatalomra jutott személyek elképzelik.

Új funkciót kapott az udvarhelyi mozi

A magyar kultúra napja alkalmából tegnap délután átadták Székelyudvarhelyen az egykori mozi felújított épületét. Bár az önkormányzat már 2010-ben visszakapta az ingatlant a román filmforgalmazó társaságtól (RADEF), a moziterem évekig használatlanul állt. A belső tatarozási munkálatokat valamivel kevesebb, mint egy éve kezdték el, a megújult, a célnak megfelelően kialakított épület új gazdája pedig a Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola, valamint a székelyföldi filharmónia. A II. Rákóczi Ferenc utca 5. szám alatti épületet még 1976-ban avatták fel, majd a rendszerváltás után, 1992–1993-ban teljesen felújították. A mozi 2005-ben viszont már veszteségesen működött, így rövidesen végleg bezárta kapuit. Az épület azonban nem ürült ki teljesen, az ingatlan jobb szárnyát azóta is a Digital 3 tévé, illetve a Star Rádió használja stúdióként. A város által 2010-ben visszakapott épületet mintegy 97 ezer lejből újították fel, amelynek nagy részét a helyi önkormányzat fedezte, a fennmaradó összeget a művészeti iskola fizette saját alapokból. A különböző rendezvények, színházi előadások mellett az épület a székelyföldi filharmónia székhelyéül fog szolgálni, hisz az intézménynek eddig a Tomcsa Sándor Színházzal, a művelődési házzal és az Udvarhely Táncműhellyel kellett osztoznia egy épületen.

Az MTVA átadta a Himnusz új felvételeit

Ünnepélyes keretek között átadta a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója a Himnusz új zenei és képi megjelenítését tartalmazó CD-t és DVD-t a magyarországi és a külhoni magyar általános iskolák képviselőinek tegnap az Országházban. Böröcz István Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes jelenlétében nyújtotta át a kép- és hanghordozókat Lélfai Koppánynak, a határon túli magyar iskolákkal kapcsolatot tartó Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatójának, valamint Marekné Pintér Arankának, a magyarországi iskolákat összefogó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megbízott vezetőjének. A közmédia a magyar kultúra napján, a Himnusz születésének 190. évfordulója alkalmából adta át a Himnusz, a Szózat és a székely himnusz új változatait, amelyeket a közmédia szerves részét képező MR Zenei Együttesek – MR Szimfonikusok, MR Énekkar és MR Gyermekkórus – részvételével készített az MTVA. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: „ez a CD valódi nemzetegyesítés”, Budapesttől Csíkszeredán át Kassáig, szerte a nagyvilágban, a diaszpóra magyarságában ez a himnuszfelvétel fog felcsendülni. Hozzátette: szeretnék, ha a felvételeket a nagykövetségek is megkapnák, hogy az állampolgársági eskütételeken elhangozhasson, ahogy különböző sporteseményeken és az iskolákban is. A kereszténydemokrata politikus szimbolikusnak nevezte az átadás helyszínét, a Parlamentben a Szent Korona mellett. Ez – mint mondta – a magyar történelmi sorsközösség, a magyar megmaradás szimbóluma. Kiemelte: az Országház 2014-től a külhoniakra kiterjesztett szavazatoknak köszönhetően valóban az egyetemes magyarság háza lesz. „Hogy otthon lehessünk a világban, szükség van összetartó kapcsokra, amelyet a kultúra hordoz” – mondta Böröcz István, aki szerint a nemzetet a szimbólumok segíthetik abban, hogy közösségét megtarthassa. Felidézte: a közmédia majd egy éve látott hozzá ahhoz a munkához, amelynek keretében a nemzeti imádság mellett a Szózatról és a székely himnuszról is új felvételt készített. Később az MTVA azt tűzte ki célul, hogy a nagyzenekari, énekkari, gyermekkari és az egyedülálló jelnyelvi feldolgozás eljusson Magyarország valamennyi iskolájába. „Ám a határon nem akartunk megállni” – fogalmazott a vezérigazgató, aki köszönetet mondott a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a Klebelsberg-központ segítségéért. Böröcz István háláját fejezte ki az alkotóknak is: Rúzsa Magdi énekesnőnek, Oláh Vilmos koncertmesternek, Sárközi Gyula koreográfusnak, Zilahy Tamás rendezőnek, a több mint ötven jeltolmácsnak és a csaknem ezer részt vevő gyermeknek és tanáraiknak. A hanghordozón a Himnusz négy változata szerepel: Kölcsey Ferenc versének Erkel Ferenc által megzenésített dallamát az MR Gyermekkórusa, valamint Rúzsa Magdi is előadja, míg két verzió az Erkel Ferenc által megzenésített és Dohnányi Ernő által átdolgozott változatában szerepel. Egy az MR Énekkar és az MR Szimfonikusok előadásában Vajda Gergely vezényletében, egy pedig ének nélkül Somos Csaba vezényletében. Vörösmarty Mihály Szózatának Egressy Béni és Dohnányi Ernő által megzenésített változatát az MR Énekkara, gyermekkórusa és szimfonikus zenekar együtt adja elő, a Mihalik Kálmán és Csanády György által szerzett székely himnuszt pedig az MR Énekkar énekli, és az MR Szimfonikusok játszsza.

A kultúra erdélyi lovagjai

Kányádi Sándor és Böjte Csaba mellett a marosvásárhelyi Náznán Olgát, a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület elnökét és Haáz Sándort, a Szentegyházi Gyermekfilharmónia vezetőjét is a Magyar Kultúra Lovagjává avattak a hétvégén Budapesten. A Falvak Kultúrájáért Alapítvány kuratóriuma a Kultúra Lovagrendje nemzetközi tanácsadó testületének javaslata alapján Egyetemes Kultúra Lovagja, Magyar Kultúra Lovagja és posztumusz a Magyar Kultúra Lovagja címet adományozott január 19-én 12 ország 36 személyiségének. A díjátadót a Hagyományok Házában tartották. Náznán Borbála Olga műszaki kutatóként, technikusként dolgozik, de a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület elnökeként és további egyesületek tagjaként jelentős kultúraszervezői feladatokat is vállal, vetélkedőket szervez. Az általa szervezett konferenciák többek között a művelődéstörténet, kultúra vagy az oktatás aktuális témáit dolgozták fel. Hagyományőrző, néprajzi, képzőművészeti kiállítások, könyvbemutatók és emlékezőestek szervezője. Haáz Sándor szintén a magyar kultúra határon túli ápolásáért kapta meg az elismerést. A székelyudvarhelyi születésű pedagógus harmincöt éve a szentegyházi iskola zenetanára, rézfúvószenekarának, majd vonósegyüttesének alapítója. Sikeres tevékenysége által az iskola ének- és zenekarából éppen 30 éve jött létre a gyermekfilharmónia, amely jelentős szerepet vállal a hagyományőrző és közvetítő tevékenységben, a magyar kultúra külföldi népszerűsítésében.