Fotó: MTI
2007. december 11., 00:002007. december 11., 00:00
Szabó Magda ugyanis azt kérte, mivel „a szíve egyik fele Debrecené és a szüleié, a másik fele pedig a férjéé”, hamvait osszák meg: az egyik részt édesanyja és édesapja, a másikat pedig férje, az 1982-ben elhunyt Szobotka Tibor író mellé temessék. „Nem szokványos végakarat egy nem szokványos embertől” – mondta Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke az íróházaspár síremlékénél. A lelkész Szabó Magda azon nekrológját olvasta fel, amelyben férjétől búcsúzott.
Lator László a pályatársak, valamint a Szabó Magda közreműködésével alapított Széchenyi Irodalmi Akadémia elnökeként szólt a november 19-én elhunyt íróról. A költő felidézte Szabó Magda életútját, családi örökségét, az átvészelt háborúkat, veszteségeit és kényszerű hallgatását, valamint méltatta pályáját, munkásságát, különleges írói technikáját. „Külföldön hamarabb felismerték benne a nagy írót, mint magyarországi kritikusai” – utalt Szabó Magda német, francia és olasz díjaira. Barna Imre, az alkotó 29 könyvének hatvanhat kiadását gondozó Európa Kiadó vezetője szerint az író „sikere a minőség diadala”, hiszen népszerűsége fél évszázada töretlen mind külföldön, mind a magyar nyelvterületen. A sírnál Lengyel György rendező, Szabó Magda kilenc művének színpadra állítója az író színházi szenvedélyéről és drámáiról szólt. „Képtelenség felfogni, hogy az a kimeríthetetlennek hitt forrás, amely az ő ötven évnyi írói csodavilágából, bölcsességéből, emberismeretéből táplálkozott, most úgy tűnik, elapadt” – fogalmazott beszédében Hiller István kulturális miniszter.
MTI
A történelmi Máramaros egyik legjelentősebb magyar közösségi eseményévé vált a július 11–13. között immár harmadik alkalommal rendezendő Máramarosszigeti Magyar Napok.
Megkezdődtek az Úri muri, megazisten! című új magyar mozifilm forgatási munkálatai a Nemzeti Filmintézet fóti stúdiójának kültéri díszletében.
Több háromszéki településen megemlékeznek a 200 éve született Jókai Mórról, az egyik legjelentősebb magyar prózaíróról, aki a székelyföldi térség egyik településének, Illyefalvának az országgyűlési képviselője volt.
Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége június 2-án, amikor kiosztották a szövetség 2024-es díjait – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatóját, Bessenyei Gedő Istvánt választották meg a Magyar Színházi Szövetség elnökévé Balázs Attila leköszönő elnök javaslatára.
Egy csíksomlyói család és a hozzájuk betérő vendégek, zarándokok történetén keresztül mesél a pünkösdi búcsúról, a kegyhelyhez kapcsolódó jelenségekről, hagyományokról, szokásokról Péter Beáta Búcsújárás című drámája, amelyet június 7-én mutatnak be.
Borsody Isabella Lee etnikai identitása, hovatartozása összetett: édesanyja koreai-amerikai, édesapja székely, ő maga Erdélyben gyerekeskedett, majd Budapestre költöztek, jelenleg a Sapientia táncművészet szakán tanul Kolozsváron.
Rendkívüli közgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban.
Gyermeknapi ünneplésre várja nézőit a kolozsvári Puck Bábszínház június elsején, ezt követően szervezik meg a Puck Nemzetközi Fesztivált június 2. és 5. között.
Mai világunk, társadalmunk, valóságunk nagy mértékben irányt vesztett – többek közt erre világít rá Sławomir Mrożek lengyel drámaíró ma is fölöttébb aktuális, Tangó című darabja, amelynek premierjét pénteken tartják a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.