Fotó: A szerző felvétele
2009. október 05., 09:352009. október 05., 09:35
„Addig maradjon fenn a 25 éves Figura Stúdió Színház, hogy utánam még legalább 25 újabb gyergyószentmiklósi polgármester mondhasson üdvözlőbeszédet a Kisebbségi Színházak Kollokviumán” – fogalmazta meg egyszerre a Figurának és a kollokviumnak szóló csalafinta jókívánságát Mezei János polgármester üdvözlőbeszédében a Gyergyószentmiklóson ötödik alkalommal megszervezett Kisebbségi Színházak Kollokviumának megnyitóján.
A kétévente megrendezett, Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának támogatását élvező színházi seregszemle nyitónapjának kiemelkedő mozzanata volt a 25 éve létesült Figura Stúdió Színház köszöntése. Az ünnepi rendezvény keretében stúdiótermet avattak és neveztek el Bocsárdi Angi Gabrielláról, a gyergyószentmiklósi gyökerekkel rendelkező, fiatalon elhunyt sepsiszentgyörgyi színművésznőről, ugyanakkor leleplezték a terem bejáratánál a művésznőt mintázó bronzplakettet, amelyet az ősfigurás Kőrösi Antal szobrászművész készített.
„Öröm tudni, hogy immár a Gyergyószentmiklóson szervezett kollokviumok sorában is eljutottunk az ötödikhez” – hangoztatta üdvözlőbeszédében Zsehránszky István színikritikus, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának főtanácsosa. A színikritikus elismerően szólt arról a mozzanatról, amikor öt évvel ezelőtt Erdély legkisebb és legfiatalabb társulata elfogadta a kollokvium szervezésére vonatkozó kérelmét. Mint mondotta, a kisebbségi színházak seregszemléjének előbbi három kiadását Sepsiszentgyörgyön szervezték, az első kettőt 1978 előtt Szilveszter Lajos színházigazgató, illetve a harmadikat 12 év múltával Dali Sándor színházigazgató idején.
Ezután újabb hosszú szünet következett, míg az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának ösztönzésére és támogatásával a Figura Stúdió Színház felvállalta, hogy kétévente megszervezi a Kisebbségi Színházak Kollokviumát. „Arra kérem a polgármestert és a város összes lakóját, hogy ragaszkodjanak ehhez a rendezvényhez, és hozzák össze akkor is, ha az állami támogatás zsugorodik” – fogalmazta meg kérését Zsehránszky, kifejtve, hogy ezt a rendezvényt minden kultúraszerető embernek támogatnia kell.
A Kisebbségi Színházak Kollokviumának versenyjellege van, az idei szakmai zsűri tagjai: Alice Georgescu, a Román Kritikusok Szövetségének elnöke, Ungvári-Zrínyi Ildikó, a marosvásárhelyi színművészeti egyetem docense, Duró Győző, a szombathelyi Weöres Sándor Színház dramaturgja, egyetemi docens, Iulia Popovici, az Observatorul cultural szerkesztő-kritikusa és Zsehránszky István színikritikus.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.