Fotó: A szerző felvétele
2009. augusztus 31., 11:022009. augusztus 31., 11:02
Könyvbemutatóval egybekötött kiállítással kezdte az évadot a marosvásárhelyi Bernády György Művelődési Központ csütörtökön, mely alkalommal az Alsócsernátonban született, Kolozsváron élő Székely Géza képzőművész kiállítását nyitották meg, és egyúttal a csíkszeredai Pallas–Akadémia Könyvkiadó szerkesztője, Sarány István a képzőművészről szóló kötetet is bemutatta. Székely Géza, aki Marosvásárhelyhez is kötődik, hiszen a Marosvásárhelyi Művészeti Gimnáziumban sajátította el a szakma alapjait, egy miskolci alkotótáborban való részvétele miatt a rendezvényen nem lehetett jelen személyesen.
Marosvásárhely egyébként a könyvbemutatóval egybekötött egyéni tárlatnak a negyedik helyszíne volt, Kézdivásárhely, Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely után.
A Pallas–Akadémia Könyvkiadó a Műterem sorozat részeként jelentette meg a képzőművészről szóló kötetet, mely Józsa István művészettörténész, műkritikus, kolozsvári egyetemi tanár tanulmányát tartalmazza, aki a tárlat méltatója is volt egyben. A sorozat harmincadik, Bandi Kati textilművészről szóló kötete egyébként szeptemberben, szintén a Bernády-házban kerül bemutatásra. A kiadó azt is tervezi, hogy új sorozatot indít, melynek kötetei a hetvenévesnél idősebb képzőművészekről szólnak majd. Az első Gál András festőművész munkásságát foglalja össze.
Sarány István elmondta, ünnepnek kell tekinteni, ha a mostani válság idején ilyen kiadványok látnak napvilágot. Józsa István szerint Székely Géza műveiben expresszionista jegyek is felfedezhetők. „A művészet legfontosabb feladata, hogy leásson az emberi létezés eredendő tragikumáig – idézte a festmények, grafikák szerzőjét a művészettörténész, hozzátéve – Székely Géza szerint teljesen mindegy, hol él az ember, ugyanazt a tragédiát éli át. Ugyanakkor Székely megoldást is keres erre, bár tulajdonképpen nincs feloldozás. Itt van a művész utópiája: a gondokra határozottan erdélyi megoldásokat kínál”.
Nagy Miklós Kund, a Bernády György Közművelődési Alapítvány egyik vezetője, a Népújság főszerkesztője, műkritikus, Székely Géza alkotói sokszínűségét hangsúlyozta, aki nagyon sokféle technikával dolgozik. „Témái ismerősek számunkra. A székelyföldi valóságról van szó, de mégis más a kép, mint amit megszoktunk a valóságban. Székely Géza gyakran álomszerű látomássá minősíti át élményeit, így egyes képei a szürrealizmus jegyeit hordozzák” – fogalmazott Nagy Miklós Kund.
Józsa István hozzátette, bár sokan elvándorolnak, Erdélyben még mindig nagyon sok jelentős képzőművész alkot, a Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége is számon tartja az erdélyi magyar képzőművészetet. Székely Géza tárlata szeptember 6-áig látogatható.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Látogatottsági adatok