Munkácsy Mihály A javíthatatlan című képe nagy érdeklődésre tart számot
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Munkácsy és kortársai az aradi múzeum Képtárában címmel szervez román és magyar nyelvű tárlatvezetést a Kölcsey Egyesület május 17-én, szombaton a Múzeumok éjszakája-programsorozat keretében. Az első világháború után a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként közel száz ritka műalkotás, köztük három Munkácsy-kép maradt Aradon, ezek is láthatók a három évvel ezelőtt ismét megnyitott állandó kiállításon a Kultúrpalota második emeleti Képtárában.
2025. május 16., 19:172025. május 16., 19:17
Az érdeklődőket az 1848–1849-es Ereklyemúzeum relikviából rendezett tárlatán első termében, a tavaly kiállított Búsuló Arad című szobornál várja Fekete Károly, az aradi Kölcsey Egyesület alelnöke, aki a forradalmi gyűjteményen átkísérve kalauzolja majd közönségét a Képtárban. „Itt legfeljebb csak a Szabadság-szobor makettjénél állunk meg, amely mögött az 1890-es felavatáson készült fotó is látható, ugyanis azon Munkácsy Mihály is jelen volt, ennyiben kapcsolódik a szombati program tematikájához a kiindulási pont” – mondta a Krónikának a legrégebbi, több mint 140 éves múlttal rendelkező aradi közművelődési egyesület vezetőségi tagja.
Az 1881 decemberében alakult (a kommunista diktatúrában felfüggesztett tevékenységű, de az 1989-es rendszerváltás után aradi értelmiségiek által újraalapított) Kölcsey Egyesület kezdeményezte az Ereklyemúzeum létrehozását, ami a mai aradi közgyűjtemény elődje, az Egyesület könyvtárából nőtte ki magát a mai aradi téka, és a Kölcsey Egyesület indítványozta a Kultúrpalota építését, ami a város egyik legjellegzetesebb és legszebb épülete, amely a múzeum és a filharmónia otthonául szolgál. Az aradi múzeum vezetősége 2023-ban, a múzeumalapítás 130. évfordulón hivatalosan is elismerte jogelődjének az Ereklyemúzeumot.
Tavaly volt Munkácsy születésének 180. évfordulója, idén május elsején pedig halálának 125. évfordulója, ezért gondolták úgy az Arad Megyei Múzeum vezetőségével szorosan együttműködő „kölcseysek”, hogy a múzeumok éjszakája számos programja között a 19. század magyar festészetének nemzetközileg is elismert mesteréről is megemlékeznek román és magyar tárlatvezetés keretében:
A Képtárat 2022 májusában nyitották meg ismét, közel hétéves küzdelem eredményeként: ez idő alatt restaurálták a gyűjtemény fő elemét, Feszty Árpád Krisztus temetése című monumentális hármasképét, meggyőzték a műalkotások kiállításának fontosságáról a városi és a megyei önkormányzat, továbbá a múzeum vezetőségét, és renoválták a Kultúrpalota második emeleti, üvegkupolás kiállítótermét. A hivatalosan Közép-európai alkotók gyűjteménye néven működő magyar Képtár a múzeum egyik legnagyobb ékessége lett, ma már a román kultúrpolitika is elismeri értékeit, nagyon sok román látogató is felkeresi, nem beszélve arról, hogy az Aradon megforduló magyar turistacsoportok egyik fő célpontja lett a Szabadság-szobor és a vesztőhely, az 1849–1849-es forradalom szomorú emlékű aradi helyszínei mellett.
Március 15. nemcsak az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulója, hanem az aradi Ereklyemúzeum megnyitásának is: 131 évvel ezelőtt ezen a napon nyílt meg először a relikviagyűjtemény, ami az Arad Megyei Múzeum alapját jelenti.
Fekete Károly hangsúlyozta: a tárlatvezetések – mint ahogy a múzeumok éjszakája többi programjai – nem belépődíj-kötelesek.
Feszty Árpád mestere volt a monstre képeknek, s bár az aradi triptichon nem mérhető az Ópusztaszeren kiállított A magyarok bejövetele című körképéhez, mind tematikája, mind méretei miatt különleges. A monumentális méretű, 13 méter hosszú és 4 méter magas festményt Feszty Árpád Firenzében festette, 1903-ban Budapesten állította ki, majd nemzetközi körútra indította.
A Krisztus temetése című triptichon első képe Jézus kereszthalálát ábrázolja, a második olajfestményen a temetési menet látható, míg a harmadikon a sír, a földre boruló Máriával. A Kultúrpalota 1913-as megnyitásakor került Aradra a Szépművészeti Múzeum letétjeként, körülbelül száz másik képpel, amelyekből megnyílt az első kiállítás.
Így lett a triptichon az aradi múzeumé, amelyben az 1950-es évek végéig volt látható, utána letakarták, majd 1962-ben a raktárba száműzte a bibliai témájú műalkotást a kommunista hatalom.
Fekete Károly rendszeresen tart tárlatvezetéseket a múzeumban. Itt éppen gyerekeknek mesél a Liezen-Mayer-képről
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Hetven-nyolcvan kép maradt itt a Szépművészeti Múzeumtól, mert 1919 januárjában kalandos úton visszavittek Budapestre húsz darabot. De a kiállításon nem csak a letéti anyag szerepel: vannak vásárolt és államosított képek is közöttük” – mondta Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület műértő alelnöke a Munkácsy- és Feszty-képek mellett Benczúr Gyula-, Wolff Károly-, Than Mór- és Lotz Károly-képekkel büszkélkedő gyűjteményről.
Ez azt a jelenetet ábrázolja, amikor hírül adják az ifjú Mátyásnak, hogy királynak választották, s ez is monumentális alkotás, 5x4 méteres, ugyancsak megtekinthető a Képtárban.
A Múzeumok éjszakája elnevezésű programsorozat Aradon május 16. és 18. között zajlik. A Kultúrpalota melletti Török Zsolt-parkban (a volt Gyermekparkban) harmadízben szervezik meg a Museum Arad Reenact Fest nevű rendezvényt, amelyen különböző – aradi, kalotaszegi, szilágysági, dobrudzsai, temesvári, galaci, besztercei – hagyományőrző csoportok ókori és középkori lovagi és várjátékokat, első világháborús csatajeleneteket mutatnak be, korhű jelmezeket tekinthetnek meg a látogatók, emellett a korabeli kézművességből is ízelítőt adnak.
Szombat délután felvonulást is tartanak a központban a színház és a Hegyalja tér között, 20.30-kor pedig a parkban a legendás temesvári Phoenix együttes koncertezik.
(17 és 20 óra között LEGO-kockákból épített robotok bemutatóját tartják meg.)
A megyei múzeum vidéki kirendeltségei is bekapcsolódnak a programsorozatba, a Lippai Városi Múzeumban szombaton 17 és 22 óra között lesznek programok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vándortárlatnak szánt kiálltást nyitott meg a Helikon irodalmi folyóirat szerkesztősége a Kolozsvári Magyar Napok keretében. Az augusztus 24-ig látogatható kiállítás az 1990-ben indult Helikon 35 címlapját vonultatja fel.
Erdélyi néprajzkutatók – Dr. Jakab Albert Zsolt, Kisné Portik Irén és Tötszegi Tekla – tevékenységét is magyar állami kitüntetéssel ismerte el augusztus 20. alkalmából Budapesten Hankó Balázs.
Nagyszabású jubileumi tárlattal ünnepli fennállásának 95. évfordulóját a Barabás Miklós Céh: a Kolozsvári Magyar Napok keretében a Bánffy-palotában megnyílt kiállítás 250 művész alkotásaiból válogat.
Udvari-Kardos Tímea, kolozsvári születésű színésznő a Kenyeres Bálint új kisfilmjében nyújtott alakítása révén jutott el az idei cannes-i filmfesztiválra.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az idei Magyar Napok alatt hat előadással is bekapcsolódik a programsorozatba: három saját és három vendégelőadással.
A kincses városbeli Bölcsészkar árnyas kertjébe várják az érdeklődőket interaktív, műhely-jellegű tevékenységekkel a Napsugár és Szivárvány gyermekirodalmi lapok szerzői, illusztrátorai a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
A Torontói Filmfesztiválon tartják a Magyarországon rekordnézettséget hozó Hunyadi-sorozat észak-amerikai premierjét, és szeptembertől műsorára tűzi egy kanadai streaming csatorna is.
Színházi alkotók és nézők közös rendezvénye közeleg: augusztus 18-ig lehet jelentkezni a proTeszt Egyesület és temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház által szervezendő II. színJÁTÉKOK elnevezésű rendezvényre.
Tiszteletlen, sok mindent összevegyít, sci-fit, giccset, komédiát: nem mindenkinek tetszett Radu Jude Drakula című, új román filmje.
Szilágy megye festői szépségű falujában, Sztánán rendezik meg augusztus 28. és 31. között a Nemzetközi Népismereti Filmszemlét, ahol több mint húsz versenyfilmet, tábori alkotást mutatnak be.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!