Fotó: Henning János
2010. február 04., 10:102010. február 04., 10:10
A Liliom életkép a budapesti Liget elesett, de tiszta szívű alakjairól. A sepsiszentgyörgyi M Studio Mozgásszínházi Műhely az eddigi előadásaitól eltérően ezúttal prózai színházzal rukkol elő, a Liliom nem koreográfiára, hanem szövegmondásra épül. A darabot Rusznyák Gábor, a kaposvári Csiki Gergely Színház rendezője vitte színre, aki Kaposváron nagyszínpadon, sok színésszel évekkel korábban már megrendezte a darabot.
„Érdekes vállalkozás volt az előadást nyolc színészre leszűkíteni, így például ugyanaz játszsza a Ficsúr és az Égi kapitány szerepét, vagyis a bűnre csábítót és a bűnöket számon kérőt. A mozgásszínházi előadásokhoz szokott színészek nehézkesebben birkóztak meg a szöveggel, nem sikerült a prózai és a mozgásszínházat ötvözni” – magyarázta a rendező. Rusznyák azt tapasztalta, hogy a színészek nehezen kommunikálnak, túl nagy bennük az alázat a rendező és a koncepció iránt, „inkább megfelelnek és végrehajtanak, mintsem közös alkotómunkában vegyenek részt” –, hozzátéve, addig játszottak a jelenetekkel, amíg a színészek is bekapcsolódtak az alkotás folyamatába.
„Molnár Liliomja negédesen szép, szívszorító történetként vonult be a köztudatba, de pontosan és szikáran követve példázatértékű, brechti történet tud lenni, minden sziruposság nélkül” – fejtette ki Rusznyák Gábor. Jelenleg kevesebben járnak színházba, ezért körültekintően kell kiválasztani a darabot: Molnár Ferenc darabja nagyon népszerű.
A szövegkönyv megegyezik az eredetivel, de Rusznyák az „áltájszólásokat” kihúzta, csak néhány kifejezést hagyott meg. Dramaturgiai változás az előadásban, hogy a két utolsó jelenetet felcserélték, így az égi jelenet zárójelbe kerül: mert bennünk dől el, hogy van-e mennyország és számonkérés – fejtette ki a rendező. A díszleteket és a jelmezt Bagoly Zsuzsanna tervezte, a zenét Kovács Márton szerezte, Liliomot Fehérvári Péter alakítja, míg a cselédleány szerepében Molnár Margitot láthatja a közönség.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.