2010. február 05., 10:472010. február 05., 10:47
„Griskovec a kortárs orosz drámairodalom fenegyereke” – fogalmazott Béres László színházigazgató-rendező utóbbi sajtótájékoztatóján. Mint mondta, Griskovec 2000-ben „robbant be” az orosz drámairodalomba, ezt megelőzően három évig sorkatonaként szolgált az orosz hadsereg csendes-óceáni flottájánál. Drámáinak témája nemegyszer a hadseregben átélt élményei, és gyakran előfordul, hogy maga rendezi, sőt maga játssza a produkcióit.
Művei egy újszerű teatralitás jegyében nagyon színészközpontúak, hiányoznak a látványelemek és a nézőnek sok esetben olyan érzése támadhat, hogy improvizációk sorozatából épül fel a darab. Egyébként Béres szerint hétköznapi emberekről ír nagyon közérthetően, és az 1970–80-as évek sajátos problémáit boncolgatja darabjaiban. A Figura Stúdió Színház által feldolgozott Tél című drámáját 2000-ben Antyibuker-díjjal, azaz a legjobb drámának járó díjjal jutalmazták az orosz színikritikusok.
A történet Szibériában játszódik, és lényegében két őrségben várakozó katona párbeszéde. „A párbeszédben történetszilánkok hangzanak el többek közt a szerelemről, a házi olvasmányokról, illetve a dohányzás örömeiről” – magyarázta Béres, hozzáfűzve, hogy a két katona beszélgetése közben egyre gyakrabban megjelenik a színen Hópelyhecske, az oroszok Télapójának kisegítője.
„Miközben Hópelyhecske egyre gyakrabban jelenik meg, a két szereplő egyre közelebb kerül a fagyhalálhoz, mindez azonban nem drámai módon történik, hanem teljesen természetesen” – fejtegette Béres, hozzáfűzve, hogy a szerző művének felépítésében mindvégig egy meglévő közös tudásra alapoz.
A Béres László rendezte új produkcióban a katonák szerepében Kőmíves Csongort és Kolozsi Borsos Gábort, Hópelyhecske szerepében pedig Vajda Gyöngyvért láthatjuk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok