Minden politikai történet mögött intim drámák állnak – Fontos kérdéseket feszeget a kolozsvári színház új előadása

Minden politikai történet mögött intim drámák állnak – Fontos kérdéseket feszeget a kolozsvári színház új előadása

Bocskai Gyopár, Tőtszegi Zsuzsa, Visky András, Diego de Brea, Gyarmati Kata és Imre Éva a Stuart Mária című előadás sajtótájékoztatóján

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

Az átpolitizált társadalmakban megőrizheti-e önmagát a nagybetűs Ember – erre a kérdésre keresi a választ a Kolozsvári Állami Magyar Színház új produkciója, a Stuart Mária. Friedrich Schiller darabja a 16. századi angol és skót királynő története, az előadást Diego de Brea szlovéniai rendező állítja színpadra a kincses városban.

Kiss Judit

2024. április 03., 17:382024. április 03., 17:38

Elveszíthetjük-e vagy megőrizhetjük önmagunkat az átpolitizált társadalmakban, a politikai harcok közepette – többek közt ezeket a témákat közelíti meg a Kolozsvári Állami Magyar Színház legújabb produkciója, a Friedrich Schiller Stuart Mária című darabjából készült nagyszínpadi előadás, amelyet Diego de Brea szlovéniai rendező állít színpadra. A premiert szombaton tartják 19 órától, ezt követően április 7-én és 17-én is megtekintheti az előadást a közönség.

A bemutatót beharangozó szerdai sajtóbeszélgetésen az előadás rendezőjeként és díszlettervezőjeként Diego de Brea, valamint Gyarmati Kata dramaturg, Bocskai Gyopár jelmeztervező, a szereposztás tagjai közül a Stuart Mária skót királynőt alakító Imre Éva, az Erzsébet angol királynőt alakító Tőtszegi Zsuzsa, valamint Viola Gábor, Bodolai Balázs és Bíró József vett részt. Visky András, a színház művészeti igazgatója vezette a beszélgetést, mint fogalmazott,

Schiller klasszikus műve, a Stuart Mária-történet középpontjában a két nő áll, akiknek sorsát hatalmi játszmák határozzák meg.

„Fura aktualitást ad a történetnek az a felismerhető mintázat, amelyben két nő a közélet viharába kerül. Felmerül kérdésként ilyenkor, hogy az átpolitizált társadalomban megőrizheti-e önmagát az ember, és lehetséges-e, hogy ne mocskolódjon be” – mondta Visky András. Diego de Brea – akinek mondandóját a zentai dramaturg, Gyarmati Kata tolmácsolásában hallhatták magyarul a sajtó képviselői – többek közt arról beszélt, nagy mértékben foglalkoztatja őt az, hogy tulajdonképpen minden politikai történet mögött intim drámák állnak, amik nem jutnak a nagyközönség tudomására, mintegy a „színfalak” mögött zajlanak. „Az, amit a politikából mi látunk, mindig valaminek a következménye. Azért esett a választásom a Stuart Máriára, mert olyan darab, amelyben a két nő áll a középpontban a férfiak hálójában. A 16. századi történetben egy koholt politikai per kerül előtérbe, de ma is vannak ilyenek mindenhol.

Ha az autokrata rendszerek nem találnak külső ellenséget, meg kell azt alkotniuk. Ebben a történetben az egyik nő eljut odáig, hogy a másikat, vérrokonát kell megölnie” – mondta a rendező.

Diego de Brea arról is beszélt, hogy az élet három legfontosabb kérdése kerül előtérbe a Schiller-drámában: a hit, a háború és a szerelem. „A történelemben megesett történetben a tragédia a fontos, a darabban pedig arra akarok rávilágítani, hogy Stuart Mária nem is annyira királynőként fontos itt, hanem emberként. Eszünkbe juthat ezen a ponton Navalnij (Alekszej Anatoljevics Navalnij politikus, orosz ellenzéki vezető, korrupcióellenes aktivista, Putyin fő orosz ellenfele volt, idén februárban hunyt el – szerk. megj.) tragédiája is mai párhuzamként: a tragédia alapja, hogy a hős küzd és találkozik sorsának ellenséges erőivel” – mondta Diego de Brea. Hozzátette, őt rendezőként ebben a darabban

a nagybetűs Ember érdekli, a politikai játszmák áldozatává váló ember, aki retteg, fél, és elemi vágya, hogy túlélje a borzalmakat.

Galéria

Diego de Brea rendező, Gyarmati Kata dramaturg, valamint a Stuart Máriát alakító Imre Éva

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

„Az ember a Stuart Máriáéhoz hasonló helyzetben törékennyé, kicsivé, ugyanakkor nagyon erőssé is válik, hiszen az életünkért való harcban küzdünk a legerősebben. Ebben az előadásban az élet és halál határmezsgyéjének, az ismeretlennek az átlépése is érdekel, a határé, amit egyetlen élő sem ismer. Az ember a biztonságot keresi mindig, a kreativitás helyett a kényelmesebbet választja, holott amíg valaki ki nem terjeszti a szárnyait, addig nem tudhatja, milyen magasan képes repülni” – fogalmazott Diego de Brea. Kifejtette, az embernek könnyebb hazugságban élnie, semmint belépnie az ismeretlenbe. „Ahhoz, hogy az ismeretlenbe lépjünk, belső szenvedélyre és tudatos bátorságra van szükség.

De a mai világ elfelejtette, hogy mi a bátorság, fél is tőle. A hősnek, a megvesztegethetetlen léleknek be kell ismernie valamit, amit nem követett el, azok pedig, akik koholt vádak alapján tönkreteszik az életét, szörnnyé válnak” – mondta a rendező.

Arról is szólt, hogy Stuart Mária történetében fontos, hogy a skót királynő meghal az igazságért, szabadságért, halála után pedig ikonná válik. Bocskai Gyopár az általa tervezett jelmezekkel kapcsolatban elmondta, letisztultak, nincsen bennük teatralitás. Tőtszegi Zsuzsa arról beszélt, hogy Erzsébet alakjának megformálása során „szembe kellett találkoznia önmagával”. Imre Éva azt mondta, reméli, sikerül neki nem királynőként, hanem emberként megformálni Stuart Mária alakját. „Fontos kérdés, hogy Mária meg tud-e maradni önmagaként, és hogy én emberként fel tudok-e nőni ennek az alaknak a megalkotásához” – mondta Imre Éva.

Galéria

Bodolai Balázs, Bocskai Gyopár, Tőtszegi Zsuzsa és Visky András

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

Gyarmati Kata elmondta, hogy Schiller drámájának legutóbbi, 1971-es, Kálnoky László által átültetett fordítását használták, és a rendező színpadi elképzeléseihez illik a veretes, költői szöveg.

Galéria

Imre Éva és Viola Gábor

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

Amint a rendező a műsorfüzetben olvasható interjúban fogalmazott, „Stuart Mária félelem és bátorság között ingadozva, szenvedélyen és a kétségbeesésen keresztül halad az elkerülhetetlen halál felé. Az Ég hallgat a hősünk felett, és nem hoz megváltást, a Föld pedig maga a pokol. Ez az állapot a hősben végtelen fájdalmat idéz elő, és megállíthatatlan harcra, küzdésre készteti. Kibírni a kibírhatatlant, túlélni a túlélhetetlent. Minél jobban vágyik a végre, az annál jobban távolodik. És a véggel nem jön el a vég. A vég nem kierőszakolható, de el sem kerülhető.”

korábban írtuk

Kulisszatitkok, jelmezpróba, adománygyűjtés, Rokonok: a színházi világnapra készül a kolozsvári színház
Kulisszatitkok, jelmezpróba, adománygyűjtés, Rokonok: a színházi világnapra készül a kolozsvári színház

A közösséget állítja a középpontba a színházi világnapon a Kolozsvári Állami Magyar Színház, amely idén jótékonysági gyűjtést is szervez a színházi ünnepen.

korábban írtuk

Szatmárnémetiben vendégszerepel a kolozsvári színház az Ifjú barbárokkal
Szatmárnémetiben vendégszerepel a kolozsvári színház az Ifjú barbárokkal

Szatmárnémetiben vendégszerepel a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Gyulai Várszínház koprodukciója, az Ifjú barbárok című előadás február 7-én – közölte a szatmári Harag György Társulat.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 03., szerda

Miniévaddal, költészetnappal ünnepel a 70 éves szatmárnémeti Harag György Társulat

Április 10. és 15. között ünnepli alapításának 70. évfordulóját a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata – közölte a színház.

Miniévaddal, költészetnappal ünnepel a 70 éves szatmárnémeti Harag György Társulat
2024. április 02., kedd

KAF-emlékestet tartanak Kolozsváron a magyar költészet napján

Emlékestet tartanak a magyar költészet napján, április 11-én a december végén elhunyt Kovács András Ferenc József Attila- és Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas költő, esszéíró, műfordító emlékére Kolozsváron.

KAF-emlékestet tartanak Kolozsváron a magyar költészet napján
2024. április 01., hétfő

Egyed Péter íróra, filozófusra emlékeznek a Kolozsvári Állami Magyar Színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház és az Erdélyi Múzeum-Egyesület április 6-án, 16 órától a színház stúdiótermében Egyed Péter-emlékestet szervez a 2018-ben elhunyt író, filozófus tiszteletére – közölték a szervezők.

Egyed Péter íróra, filozófusra emlékeznek a Kolozsvári Állami Magyar Színházban
2024. március 31., vasárnap

Elhunyt Tordy Géza színművész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja

Meghalt Tordy Géza színművész – közölte a Nemzeti Színház szombat este az MTI-vel.

Elhunyt Tordy Géza színművész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja
2024. március 28., csütörtök

Erdély-szerte nagycsütörtöki koncertekre várják az ünnepre hangolódni vágyókat

Ég és Föld címmel nagycsütörtöki koncertsorozatot szervez az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány. Az erdélyi és székelyföldi templomokban tartandó eseményeken az „égi, szakrális, nagyheti kompozíciókat éneklő kórushoz társul a földi népművészet”.

Erdély-szerte nagycsütörtöki koncertekre várják az ünnepre hangolódni vágyókat
2024. március 28., csütörtök

„Másik nézőpontból” szervezik az idei, 15. TESZT-et, 11 országból érkeznek társulatok a temesvári színházi fesztiválra

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház 2024. május 19-26. között tizenötödik alkalommal rendezi meg a TESZT Temesvári Euroregionális Színházi Találkozót.

„Másik nézőpontból” szervezik az idei, 15. TESZT-et, 11 országból érkeznek társulatok a temesvári színházi fesztiválra
2024. március 27., szerda

Jon Fosse norvég író színházi világnapi üzenete: „a háború és a művészet ellentétek, a művészet béke”

„A háború és a művészet ellentétek, ahogy a háború és a béke is azok – ez ilyen egyszerű. A művészet béke” – fogalmaz színházi világnapi üzenetében Jon Fosse norvég író.

Jon Fosse norvég író színházi világnapi üzenete: „a háború és a művészet ellentétek, a művészet béke”
2024. március 27., szerda

A pillanat művészete újra meg újra megfogalmazza önmagát – Balázs Attila színész-igazgató a színházi világnapról

„Vannak, akik attól tartanak, hogy az újabb és újabb technikák, műfajok háttérbe szoríthatják a színházat. Én nem félek ettől. Abban hiszek, hogy a pillanat művészete, annak élő jelenléte halhatatlan” – fogalmazott a Krónika megkeresésére Balázs Attila.

A pillanat művészete újra meg újra megfogalmazza önmagát – Balázs Attila színész-igazgató a színházi világnapról
2024. március 26., kedd

„Keresztet vetek a fődgyire!” Húsvétra hangoló eseményeket szerveznek Sepsiszentgyörgyön

Húsvétra hangoló kiállítást és koncertet szerveznek március 28-án, nagycsütörtökön 18 órától Sepsiszentgyörgyön az evangélikus templomban – közölték a szervezők.

„Keresztet vetek a fődgyire!” Húsvétra hangoló eseményeket szerveznek Sepsiszentgyörgyön
2024. március 24., vasárnap

Elhunyt Eötvös Péter székelyudvarhelyi születésű, kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző

Elhunyt 80 éves korában Eötvös Péter Szent István Renddel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, karmester, zenepedagógus, a magyar és nemzetközi kortárs zene kiemelkedő alakja – tudatta a család vasárnap az MTI-vel.

Elhunyt Eötvös Péter székelyudvarhelyi születésű, kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző