Minden politikai történet mögött intim drámák állnak – Fontos kérdéseket feszeget a kolozsvári színház új előadása

Bocskai Gyopár, Tőtszegi Zsuzsa, Visky András, Diego de Brea, Gyarmati Kata és Imre Éva a Stuart Mária című előadás sajtótájékoztatóján •  Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

Bocskai Gyopár, Tőtszegi Zsuzsa, Visky András, Diego de Brea, Gyarmati Kata és Imre Éva a Stuart Mária című előadás sajtótájékoztatóján

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

Az átpolitizált társadalmakban megőrizheti-e önmagát a nagybetűs Ember – erre a kérdésre keresi a választ a Kolozsvári Állami Magyar Színház új produkciója, a Stuart Mária. Friedrich Schiller darabja a 16. századi angol és skót királynő története, az előadást Diego de Brea szlovéniai rendező állítja színpadra a kincses városban.

Kiss Judit

2024. április 03., 17:382024. április 03., 17:38

Elveszíthetjük-e vagy megőrizhetjük önmagunkat az átpolitizált társadalmakban, a politikai harcok közepette – többek közt ezeket a témákat közelíti meg a Kolozsvári Állami Magyar Színház legújabb produkciója, a Friedrich Schiller Stuart Mária című darabjából készült nagyszínpadi előadás, amelyet Diego de Brea szlovéniai rendező állít színpadra. A premiert szombaton tartják 19 órától, ezt követően április 7-én és 17-én is megtekintheti az előadást a közönség.

A bemutatót beharangozó szerdai sajtóbeszélgetésen az előadás rendezőjeként és díszlettervezőjeként Diego de Brea, valamint Gyarmati Kata dramaturg, Bocskai Gyopár jelmeztervező, a szereposztás tagjai közül a Stuart Mária skót királynőt alakító Imre Éva, az Erzsébet angol királynőt alakító Tőtszegi Zsuzsa, valamint Viola Gábor, Bodolai Balázs és Bíró József vett részt. Visky András, a színház művészeti igazgatója vezette a beszélgetést, mint fogalmazott,

Schiller klasszikus műve, a Stuart Mária-történet középpontjában a két nő áll, akiknek sorsát hatalmi játszmák határozzák meg.

„Fura aktualitást ad a történetnek az a felismerhető mintázat, amelyben két nő a közélet viharába kerül. Felmerül kérdésként ilyenkor, hogy az átpolitizált társadalomban megőrizheti-e önmagát az ember, és lehetséges-e, hogy ne mocskolódjon be” – mondta Visky András. Diego de Brea – akinek mondandóját a zentai dramaturg, Gyarmati Kata tolmácsolásában hallhatták magyarul a sajtó képviselői – többek közt arról beszélt, nagy mértékben foglalkoztatja őt az, hogy tulajdonképpen minden politikai történet mögött intim drámák állnak, amik nem jutnak a nagyközönség tudomására, mintegy a „színfalak” mögött zajlanak. „Az, amit a politikából mi látunk, mindig valaminek a következménye. Azért esett a választásom a Stuart Máriára, mert olyan darab, amelyben a két nő áll a középpontban a férfiak hálójában. A 16. századi történetben egy koholt politikai per kerül előtérbe, de ma is vannak ilyenek mindenhol.

Ha az autokrata rendszerek nem találnak külső ellenséget, meg kell azt alkotniuk. Ebben a történetben az egyik nő eljut odáig, hogy a másikat, vérrokonát kell megölnie” – mondta a rendező.

Diego de Brea arról is beszélt, hogy az élet három legfontosabb kérdése kerül előtérbe a Schiller-drámában: a hit, a háború és a szerelem. „A történelemben megesett történetben a tragédia a fontos, a darabban pedig arra akarok rávilágítani, hogy Stuart Mária nem is annyira királynőként fontos itt, hanem emberként. Eszünkbe juthat ezen a ponton Navalnij (Alekszej Anatoljevics Navalnij politikus, orosz ellenzéki vezető, korrupcióellenes aktivista, Putyin fő orosz ellenfele volt, idén februárban hunyt el – szerk. megj.) tragédiája is mai párhuzamként: a tragédia alapja, hogy a hős küzd és találkozik sorsának ellenséges erőivel” – mondta Diego de Brea. Hozzátette, őt rendezőként ebben a darabban

a nagybetűs Ember érdekli, a politikai játszmák áldozatává váló ember, aki retteg, fél, és elemi vágya, hogy túlélje a borzalmakat.

Diego de Brea rendező, Gyarmati Kata dramaturg, valamint a Stuart Máriát alakító Imre Éva •  Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház Galéria

Diego de Brea rendező, Gyarmati Kata dramaturg, valamint a Stuart Máriát alakító Imre Éva

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

„Az ember a Stuart Máriáéhoz hasonló helyzetben törékennyé, kicsivé, ugyanakkor nagyon erőssé is válik, hiszen az életünkért való harcban küzdünk a legerősebben. Ebben az előadásban az élet és halál határmezsgyéjének, az ismeretlennek az átlépése is érdekel, a határé, amit egyetlen élő sem ismer. Az ember a biztonságot keresi mindig, a kreativitás helyett a kényelmesebbet választja, holott amíg valaki ki nem terjeszti a szárnyait, addig nem tudhatja, milyen magasan képes repülni” – fogalmazott Diego de Brea. Kifejtette, az embernek könnyebb hazugságban élnie, semmint belépnie az ismeretlenbe. „Ahhoz, hogy az ismeretlenbe lépjünk, belső szenvedélyre és tudatos bátorságra van szükség.

De a mai világ elfelejtette, hogy mi a bátorság, fél is tőle. A hősnek, a megvesztegethetetlen léleknek be kell ismernie valamit, amit nem követett el, azok pedig, akik koholt vádak alapján tönkreteszik az életét, szörnnyé válnak” – mondta a rendező.

Arról is szólt, hogy Stuart Mária történetében fontos, hogy a skót királynő meghal az igazságért, szabadságért, halála után pedig ikonná válik. Bocskai Gyopár az általa tervezett jelmezekkel kapcsolatban elmondta, letisztultak, nincsen bennük teatralitás. Tőtszegi Zsuzsa arról beszélt, hogy Erzsébet alakjának megformálása során „szembe kellett találkoznia önmagával”. Imre Éva azt mondta, reméli, sikerül neki nem királynőként, hanem emberként megformálni Stuart Mária alakját. „Fontos kérdés, hogy Mária meg tud-e maradni önmagaként, és hogy én emberként fel tudok-e nőni ennek az alaknak a megalkotásához” – mondta Imre Éva.

Bodolai Balázs, Bocskai Gyopár, Tőtszegi Zsuzsa és Visky András •  Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház Galéria

Bodolai Balázs, Bocskai Gyopár, Tőtszegi Zsuzsa és Visky András

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

Gyarmati Kata elmondta, hogy Schiller drámájának legutóbbi, 1971-es, Kálnoky László által átültetett fordítását használták, és a rendező színpadi elképzeléseihez illik a veretes, költői szöveg.

Imre Éva és Viola Gábor •  Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház Galéria

Imre Éva és Viola Gábor

Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

Amint a rendező a műsorfüzetben olvasható interjúban fogalmazott, „Stuart Mária félelem és bátorság között ingadozva, szenvedélyen és a kétségbeesésen keresztül halad az elkerülhetetlen halál felé. Az Ég hallgat a hősünk felett, és nem hoz megváltást, a Föld pedig maga a pokol. Ez az állapot a hősben végtelen fájdalmat idéz elő, és megállíthatatlan harcra, küzdésre készteti. Kibírni a kibírhatatlant, túlélni a túlélhetetlent. Minél jobban vágyik a végre, az annál jobban távolodik. És a véggel nem jön el a vég. A vég nem kierőszakolható, de el sem kerülhető.”

korábban írtuk

Kulisszatitkok, jelmezpróba, adománygyűjtés, Rokonok: a színházi világnapra készül a kolozsvári színház
Kulisszatitkok, jelmezpróba, adománygyűjtés, Rokonok: a színházi világnapra készül a kolozsvári színház

A közösséget állítja a középpontba a színházi világnapon a Kolozsvári Állami Magyar Színház, amely idén jótékonysági gyűjtést is szervez a színházi ünnepen.

korábban írtuk

Szatmárnémetiben vendégszerepel a kolozsvári színház az Ifjú barbárokkal
Szatmárnémetiben vendégszerepel a kolozsvári színház az Ifjú barbárokkal

Szatmárnémetiben vendégszerepel a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Gyulai Várszínház koprodukciója, az Ifjú barbárok című előadás február 7-én – közölte a szatmári Harag György Társulat.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. szeptember 12., csütörtök

Minden templom nyitva lesz Szebenben: ortodoxok, zsidók, görögkatolikusok is csatlakoznak a magyar szervezésű Ars Sacrához

Nyitott templomkapukkal, gazdag egyházzenei és az egyházművészetre összpontosító kínálattal várja a közönséget szeptember 14. és 22. között a a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesülete által szervezett Ars Sacra fesztivál.

Minden templom nyitva lesz Szebenben: ortodoxok, zsidók, görögkatolikusok is csatlakoznak a magyar szervezésű Ars Sacrához
2024. szeptember 11., szerda

Meséssé válik a Tűzoltótorony környéke, szabadtéri családi napot tart a szatmárnémeti bábtársulat

A szatmárnémeti Harag György Társulat Brighella Bábtagozata szabadtéri családi napot tart szeptember 15-én, vasárnap.

Meséssé válik a Tűzoltótorony környéke, szabadtéri családi napot tart a szatmárnémeti bábtársulat
2024. szeptember 10., kedd

Magyarország a Semmelweist nevezi Oscar-díjra

A Semmelweis című mozifilmet nevezi Magyarország nemzetközi film kategóriában az Oscar-díjra a magyar jelölésről határozó szakmai testület döntése alapján – közölte az MTI-vel kedden a Nemzeti Filmintézet (NFI).

Magyarország a Semmelweist nevezi Oscar-díjra
2024. szeptember 10., kedd

Utcatánc, hip-hop, amatőr tánccsoportok fellépései színesítik a váradi Infinite Dance Fesztivált

Hatodik alkalommal szervezi meg a Nagyváradi Szigligeti Színház október 6–13. között az Infinite Dance tánc– és összművészeti fesztivált, melynek házigazdája a Nagyvárad Táncegyüttes.

Utcatánc, hip-hop, amatőr tánccsoportok fellépései színesítik a váradi Infinite Dance Fesztivált
2024. szeptember 09., hétfő

Sepsiszentgyörgyre érkezik a Kós András életmű-kiállítás

A Székely Nemzeti Múzeum a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézettel közösen Kós András életmű-kiállítást szervez a művész születésének 110. évfordulója alkalmából.

Sepsiszentgyörgyre érkezik a Kós András életmű-kiállítás
2024. szeptember 09., hétfő

Több erdélyi települést érintő turnén a kortárs irodalom istenképéről szóló pódiumműsor

Több erdélyi településen mutatják be az Irodalmi Jelen pódiumműsorát Zorkóczy Zenóbia egyéni előadóművész közreműködésével.

Több erdélyi települést érintő turnén a kortárs irodalom istenképéről szóló pódiumműsor
2024. szeptember 08., vasárnap

Amikor nem dolgozhattak a nők: népszokások Kisboldogasszony napján

Szeptember 8. Szűz Mária születésének napja, helyenként Kisboldogasszonynak vagy Kisasszony napjának is nevezik. Ez a nap országszerte búcsújáró nap volt és népszokások fűződtek hozzá.

Amikor nem dolgozhattak a nők: népszokások Kisboldogasszony napján
2024. szeptember 06., péntek

Csökkentett költségvetése dacára bizakodva vág neki új évadának a Kolozsvári Állami Magyar Színház

Bár felére csökkentették a költségvetését, hét premiert és két fesztivált tervez most kezdődő, 2024-25-ös évadában a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

Csökkentett költségvetése dacára bizakodva vág neki új évadának a Kolozsvári Állami Magyar Színház
2024. szeptember 05., csütörtök

Kallós Zoltánra emlékezik, egyéni formavilágot kínál az új néven működő Háromszék Táncszínház

Új névvel indítja 2024/25-ös évadát, Háromszék Táncszínházként folytatja tevékenységét a sepsiszentgyörgyi társulat.

Kallós Zoltánra emlékezik, egyéni formavilágot kínál az új néven működő Háromszék Táncszínház
2024. szeptember 05., csütörtök

„Há igen”: számos erdélyi moziban vetítik Hajdu Szabolcs Kálmán-nap című filmjét

Szeptember 13-án tartják Hajdu Szabolcs Kálmán-nap című filmdrámájának a romániai mozibemutatóját. A kolozsvári premier előtti vetítésen a film alkotóival is találkozhat a közönség.

„Há igen”: számos erdélyi moziban vetítik Hajdu Szabolcs Kálmán-nap című filmjét