A mostani erdélyi közéletnek is tanulságosak lehetnek a hajdani konfliktusok, mondja a szerző.
2013. október 10., 16:222013. október 10., 16:22
Az elsősorban Bányavidék címmel a Magvető Kiadónál kötetben is megjelentetett drámatrilógiájáról ismert Székely Csabáról sokan tudhatták, hogy az Írók a ketrecben című paródiakötetével kezdte irodalmi pályafutását, azt viszont annál kevesebben, hogy ugyancsak 2004-ben CD-je is megjelent. Erre részletre Balázs Imre József, a Korunk folyóirat főszerkesztő-helyettese hívta fel a figyelmet a Korunk Akadémia szervezésében létrejött közönségtalálkozón.
Székely Csaba elmondta: az egyetemen az ír kultúrával foglalkozott, amelyben a mítoszok, mesék és a zenei világ sajátos egységet alkot, így elhatározta, hogy megtanul furulyázni. Ebben az időben ismerkedett össze egy ír zenét játszó kolozsvári zenekar tagjaival, akik éppen furulyást kerestek, így született meg közreműködésével a lemez. Újabb irodalmi munkáiban egyébként Csehov és „az erdélyi valóság” mellett éppen egy ír drámaíró, Martin McDonagh inspirálta, akinek magyarra Varró Dániel átültetett nyelvezete nagy hatással volt saját drámáira is. Balázs Imre egyébként „atipikus pályakezdőnek” nevezte Székelyt, aki sokszor kezdett pályát, többek között angol nyelven is, utalva arra, hogy a marosvásárhelyi író korábban megnyerte BBC rádiójáték-pályázatát is a Szeretik a banánt, elvtársak? című hangjátékával.
Az író elmondta: egy rádiós kolléganője hosszas győzködésére kezdte el írni a pályázatra a hangjátékot, amelyhez a Transindexen korábban folytatásokban elkezdett, de be nem fejezett történetszálat használta fel. „Megpróbáltam egyfajta emléket készíteni a gyerekoromnak a rendszerváltozásig eltelt időszakáról, nehogy elfelejtsem” – fogalmazott Székely Csaba, hozzátéve, hogy a műben szereplő sok furcsa dolog közül több valóban megtörtént vele. Például amikor Ceauşescu városukba látogatott, a városvezetés piros-sárga-kék virágszőnyeggel akarta meglepni a diktátort, a pirosak azonban nem nőttek ki. Így őket, kisdiákokat vezényelték ki, hogy a sárga virágok felének szirmait pirosra fessék. A szövegből egyébként jelenleg készít magyar nyelvű monodrámát, a vásárhelyi Yorick Stúdió ugyanis bemutatná.
„Egy olyan munkahelyre volt szükségem, amely, ha megszűnik, az illető közösségnek vége” – mondta a Bánya-trilógia kapcsán Székely. A Bányavirág, Bányavakság és Bányavíz című drámák nemcsak Erdélyben, de Magyarországon is rendkívül hamar ismertté tették a szerzőt. Székely elmondta, nem akarta egy beazonosítható székely tájszólásban beszéltetni a szereplőit, hiszen ezt csak egy arról a vidékről származó színész tudta volna hitelesen eljátszatni, így kerülte a jellegzetes székely kifejezések használatát is.
Jelenleg egy Mihai Viteazulról szóló történelmi drámán dolgozik. Mint mondta, kérdéses az egyes történelmi források hitelessége, a román és magyar történetírók munkái például legalábbis értelmezésbeli különbségeket tartalmaznak. „Az akkori viszonyokat vizsgálva azonban arra döbbentem rá, hogy nem változott sok minden, a mostani erdélyi közéletnek is tanulságosak lehetnek a hajdani konfliktusok” – mutatott rá Székely. Az író elmondta: nem akart antipatikus hőst teremteni, új drámájában Shakespeare Macbethjének alapszerkezete ismerhető fel: egy uralkodó emelkedését és bukását szeretné bemutatni. Legutóbb egyébként Euripidész Alkésztiszét dolgozta át Sorin Militaru rendező kérésére, aki a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulatnál rendezte meg az előadást.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
szóljon hozzá!