2010. január 12., 09:242010. január 12., 09:24
Harmadik alkalommal szervezte meg a Hargita Megyei Tanács Gyergyószárhegyi Alkotóközpontja a Rezidens Grafikai Táborát január 4–11. között. A tegnap véget ért alkotó táborozáson öt – többségben magyarországi – grafikusművész vett részt. Az alkotók egyenként 15 lenyomatból álló sorozatot készítettek a székelyudvarhelyi százéves nyomdában. Az egyedi védjeggyel ellátott alkotásokat az alkotóközpont évente rendezett összegző kiállításán mutatják majd be.
„A Rezidens Grafikai Tábor egy nagyobb projekt része, amely azt célozza, hogy a szárhegyi művésztelep egész évben működő alkotó központtá alakuljon” – fejtegette Kassay Péter, az alkotóközpont igazgatója sajtótájékoztatóján. Mint mondotta, az alkotóközpont korszerű új szálláshelye megfelelő feltételeket teremt ahhoz, hogy egész éves programokban gondolkozzanak és hogy egész évben otthont nyújtsanak a művészeknek. Az egész éves programok fejlesztését a központ cserekapcsolatai révén akarják megoldani.
A Rezidens Grafikai Tábor ötletét lényegében egy lehetőség adta, ugyanis Siklódi Zsolt grafikus művész, az alkotóközpont művészeti vezetője néhány évvel ezelőtt Székelyudvarhelyen „felfedezett” egy még mindig működő százéves nyomdát. „A székelyudvarhelyi nyomdában olyan gépek, eszközök, betűkészletek és betűdíszek maradtak meg kitűnő állapotban, amelyek ritkaságszámba mennek Európa-szerte” – magyarázta Siklódi és kifejtette, hogy a számítógép-vezérlésű nyomdaipar térhódítása miatt a régi nyomdai technikákat ma már csak a grafikusok használják.
Az egyhetes táborozás idején az öt grafikus – a magyarországi Szepessy Béla, Vikár István, Börcsök Attila és Danka Attila, illetve a szovátai Siklódi Zsolt – részben otthonról hozta az előre elkészített dúcokat (azt a felületet – lehet fa, linóleum, réz –, amelyre a lenyomat negatívját készítik), részben átjártak Székelyudvarhelyre a lenyomatokat elkészíteni.
Siklódi kifejtette, hogy az elkészült lenyomatok egyediségét egy betűdísz adta, amely megjelenik minden lenyomaton. Az elkészült lenyomatokból az első kettő a gyergyószárhegyi alkotóközponté, a további 13 sorsáról a művészek szabadon rendelkezhetnek. Az egyhetes táborozás költségeit teljes mértékben a Hargita Megyei Tanács fedezte.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok