Metropol: a beatnemzedék zászlóvivője – Könyv született a nagyváradi együttes fél évszázados történetéről

Képzelt riport valódi szereplőkkel

Képzelt riport valódi szereplőkkel

A Metropol együttes fél évszázada, 1968-ban alakult Nagyváradon, és az erdélyi, valamint a romániai rockzene egyik meghatározó formációja lett. Az együttes történetét Józsa Erika írta meg.

Nánó Csaba

2018. augusztus 04., 16:312018. augusztus 04., 16:31

Előbb volt a könyv megírásának ötlete. Ami természetes. Aztán az ötlet ötletet szült: össze kell hívni egy beszélgetésre a Metropol együttes tagjait, hadd mondják el személyesen a történetüket. Ami már nem is olyan természetes, hiszen a világ négy égtájáról kellett összetrombitálni az egykori tagokat, barátokat, hogy olyasmikről beszéljenek, amik évtizedekkel azelőtt történtek meg velük.

Az ötletgazdák meghívtak továbbá néhány olyan személyt, akik valamilyen módon szorosan kapcsolódtak a Metropolhoz. Józsa Erika egykori zenésztársától, Horváth Károlytól kapott segítséget, és hét darab – az együttes megmaradt tagjait megszólaltató – 90 perces magnókazetta lett a találkozás eredménye. Amiből aztán megszületett a könyv, amely most bővített változatban és az együttes dalait tartalmazó CD-vel jelent meg.

Mozaikkockákból épülő kép

A Metropol-sztori (Egy tegnapi rockbanda a Holnap városából, ARTprinter Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy 2018)

jóval több, mint krónika. Korrajz, szociológiai munka, egy korosztály életérzését feltáró utazás a sötét, de olykor mégis örömteli időkben.

„Ők is, mint a többi kortársaik és sorstársaik csak zenélni akartak, és kész! Titkokat nem fogunk hát elárulni, mert titkok egyszerűen nincsenek. Ami van, egy történet: képzelt riport valódi szereplőkkel. A már összeszedett anyag: egy mozaik darabjai. Ki-ki a maga szemszögéből, a maga módján fogalmazza meg a saját Metropol-élményét. S van egy több órát kitevő interjú a főszereplőkkel, amit pár évvel ezelőtt Horváth Károly készített, aki elsőnek rugaszkodott neki, hogy megírja a Metropol-könyvet. Ezekből a mozaikkockákból kell összeraknom a képet, egybefogva a magam Metropol-sztorijával. Ne várjon senki pártatlan, kívülálló megközelítést. Nem hiszem, hogy valaha bárki is pártatlanul, érzelmek, indulatok nélkül tudott volna a Metropolhoz viszonyulni. Semlegesnek lenni nem lehetett: vagy szeretted, vagy ki nem állhattad őket. Én is csak a magam nagyon szubjektív történetét tudom leírni a Metropolról, s egy nemzedékről, melynek én is részese voltam, s melyet ma úgy emlegetnek, hogy a beatnemzedék. Kinek-kinek mást mond majd ez a könyv. Mást annak, aki maga is átélte ezt az időt, mást a Metropol egykori rajongóinak, mást a bennfenteseknek, s mást azoknak, akik már az új idők gyermekei. Ez utóbbiakra gondolva megpróbálom úgy elmondani ezt a történetet, hogy a mostani 16 évesek és a holnapiak is megértsék, mit is akartunk mi, egykori 16 évesek, amikor gitárral a kezünkben döngetni kezdtük a tilalmak falát” – írja a kötet bevezetőjében Józsa Erika.

Mindenki kedvencei

A szerző, kiváló krónikáshoz méltóan, az elején kezdi a sztorit, amelynek gyökerei jó fél évszázaddal ezelőttre nyúlnak vissza.

A Metropolt nagyváradi magyar gimnazisták alapították 1968-ban a Beatles, a Stones, no meg az Illés bűvöletében. Jókor voltak jó helyen, mivel akkoriban leginkább Nagyváradra érkeztek a „friss hírek”.

„Kolozsváron is voltak kitűnő diákzenekarok, de a Nyugatról rádióhullámokon érkező új zene a Királyhágon fennakadt. A Kossuth rádió, amelynek a hangjaira gyerekkorom óta ébredtem, a hegyeken túl már nem volt fogható. Váradon a magyar tévé adásait lehetett vételezni. Várad a Partium közepén, a politikai határokat nem ismerő rádióműsorok hatására ízlésben inkább csatolódik a nyugati szférához, mint amennyire csatolódik a Királyhágón túli rész. Ez kifejezetten erős volt abban a világban, amikor a kommunikáció eszköze csak a rádió volt” – olvashatjuk Józsa Erika könyvében.

A Metropol-sztori sok olyan kérdésre is választ ad, ami annak idején komoly fejtörést okozott a rajongóknak. Olyan (látszólag) ellentmondásos állapotra kapunk egyenes választ a könyvben, minthogy például miért énekelt románul (is) a magyar együttes, miért csak egy nagylemezük jelent meg anyanyelvükön, miért nem mehettek soha Magyarországra fellépni, és hogyan figyelte a Szekuritáté az együttes tagjait. De az is kiderül, hogy még a legmegátalkodottabb cenzúrát is át lehetett olykor verni, meg persze rálátást nyerünk a néha kényszerű tagcserék okaira is…

Íme egy jellegzetes példa arra, mennyire nehéz, szinte már tudathasadásos állapotban koncertezett a Metropol:

Idézet
Elmentünk Csíkszeredába, magyarul énekeltünk, erre felkiabáltak románul, hogy „Cântă româneşte, trăieşti în România!” (Énekelj románul, mert Romániában élsz!). Jó! Akkor kitaláltuk, hogy egy szakasz románul, egy magyarul, akkor meg a magyarok kiabáltak fel, hogy „Hé, a Székelyföldön vagy!” Na, akkor most énekelj jókedvűen! A végső megoldás csak a fele-fele arány volt, de akkor meg a nótáink lettek félórásak...”

– olvashatjuk Orbán András gitáros visszaemlékezését.

Mindazonáltal a Metropolnak sikerült elérnie azt, amit talán egyetlen akkori zenekarnak sem: nemzetiségtől függetlenül a fiatalok egyformán rajongtak értük, magyarul és románul is jelent meg nagylemezük, és a hetvenes évek elején – bár akkor még nem klasszikus rockot játszottak – már egyértelműen legmenőbb erdélyi magyar zenekarnak számítottak.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
2025. június 28., szombat

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van

Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van
2025. június 28., szombat

Nők Jókai árnyékában – és fényében

Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.

Nők Jókai árnyékában – és fényében
2025. június 27., péntek

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron

Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron
2025. június 26., csütörtök

Nem dísz, nem relikvia: a könyv él – Megnyitotta kapuit a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.

Nem dísz, nem relikvia: a könyv él – Megnyitotta kapuit a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
2025. június 24., kedd

Kilenc országból érkeznek zenészek a szabadtéri sepsiszentgyörgyi jazzfesztiválra

Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.

Kilenc országból érkeznek zenészek a szabadtéri sepsiszentgyörgyi jazzfesztiválra
2025. június 23., hétfő

Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb díjakat a nagybányai ATELIER nemzetközi szemlén

Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.

Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb díjakat a nagybányai ATELIER nemzetközi szemlén