2009. november 20., 09:462009. november 20., 09:46
A darabot a társulat idei repertoárjába a nyár elején kinevezett művészeti igazgató, Keresztes Attila válogatta be, aki arra törekedett, hogy változatos évadtervet állítson össze. Csurulya Csongor rendező lapunk kérdésére elmondta, a darab igazi húzóereje a pontosan kidolgozott színészi játékban rejlik, ugyanis a költségvetési gondok miatt minimális díszlettel dolgoznak.
„A nagyszerű színészi teljesítmények mellett segítségünkre volt a hang- és fénytechnika is. A darab eredeti zenéje helyett autentikus népzenei aláfestéssel dolgoztunk. Ezzel is hangsúlyozva azon szándékomat, hogy a színműnek népmesei hangulatot teremtsek” – mesélt rendezői koncepciójáról Csurulya, aki fontosnak tartja kiemelni, hogy olyan sarkított karakterek szerepelnek a darabban, amelyekben minden néző önmagára vagy társaira ismerhet.
„Minden utcában, lakóközösségben van egy nagyszájú, hősködő vagy egy igazságos, segítőkész személy, esetleg szomszéd, barát. Ezeket az ismerős figurákat, mindennapi karaktereket ki-ki másban véli felfedezni, és mindenki másképp viszonyul hozzájuk. Épp ezért gondolom, hogy ez a darab korhatár nélkül, valamennyi néző számára hordoz üzenetet” – fogalmazott a művész.
A rendező szerint Göndör Sándor szolgalegény és Finum Rózsi története a mai, urbanizálódó világban meseként fogható fel, ennek ellenére örök érvényű erkölcsi töltettel is bír, hiszen egyiküket befogadja, másikukat kitaszítja a társadalom. „Meglehetősen távol áll már a mai nézőktől az a világ, amelyről Tóth Ede 1873-ban ezt a darabot mintázta.
Úgy gondolom, az időbeli szakadékon kívül egyfajta erkölcsi, értékrendbeli szakadék is van a mai befogadó és a darab között. Ez utóbbinak pedig sokkal erősebb hatása van a nézőre, ezért véltem úgy, hogy mesei alaphelyzetbe ágyazva közelebb hozható a mai közönséghez” – árulta el a rendező.
Csurulya arról is beszámolt lapunknak, hogy összesen 30 alkalommal próbáltak színpadon a megszokott 40–45 helyett. „A színészeknek sok volt a munkájuk, és a sűrű program, valamit a sokszor foglalt színpad miatt csak ennyi lehetőséget kaptunk, ez viszont semmit nem vesz el az előadás értékéből” – tette hozzá Csurulya, aki az előadás díszletét és a jelmezeit is megtervezte.
A péntek esti bemutató főbb szerepeiben Czintos József, Péter Attila-Zsolt, Bándi Johanna, Némethy Zsuzsa, Nagy Csongor, Csiki Orsolya, Varga Andrea, Gál Ágnes és Nagy Orbán látható, a rendező munkatársa pedig Kovács Eszter, a színház irodalmi titkára volt.
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.