2009. november 20., 09:462009. november 20., 09:46
A darabot a társulat idei repertoárjába a nyár elején kinevezett művészeti igazgató, Keresztes Attila válogatta be, aki arra törekedett, hogy változatos évadtervet állítson össze. Csurulya Csongor rendező lapunk kérdésére elmondta, a darab igazi húzóereje a pontosan kidolgozott színészi játékban rejlik, ugyanis a költségvetési gondok miatt minimális díszlettel dolgoznak.
„A nagyszerű színészi teljesítmények mellett segítségünkre volt a hang- és fénytechnika is. A darab eredeti zenéje helyett autentikus népzenei aláfestéssel dolgoztunk. Ezzel is hangsúlyozva azon szándékomat, hogy a színműnek népmesei hangulatot teremtsek” – mesélt rendezői koncepciójáról Csurulya, aki fontosnak tartja kiemelni, hogy olyan sarkított karakterek szerepelnek a darabban, amelyekben minden néző önmagára vagy társaira ismerhet.
„Minden utcában, lakóközösségben van egy nagyszájú, hősködő vagy egy igazságos, segítőkész személy, esetleg szomszéd, barát. Ezeket az ismerős figurákat, mindennapi karaktereket ki-ki másban véli felfedezni, és mindenki másképp viszonyul hozzájuk. Épp ezért gondolom, hogy ez a darab korhatár nélkül, valamennyi néző számára hordoz üzenetet” – fogalmazott a művész.
A rendező szerint Göndör Sándor szolgalegény és Finum Rózsi története a mai, urbanizálódó világban meseként fogható fel, ennek ellenére örök érvényű erkölcsi töltettel is bír, hiszen egyiküket befogadja, másikukat kitaszítja a társadalom. „Meglehetősen távol áll már a mai nézőktől az a világ, amelyről Tóth Ede 1873-ban ezt a darabot mintázta.
Úgy gondolom, az időbeli szakadékon kívül egyfajta erkölcsi, értékrendbeli szakadék is van a mai befogadó és a darab között. Ez utóbbinak pedig sokkal erősebb hatása van a nézőre, ezért véltem úgy, hogy mesei alaphelyzetbe ágyazva közelebb hozható a mai közönséghez” – árulta el a rendező.
Csurulya arról is beszámolt lapunknak, hogy összesen 30 alkalommal próbáltak színpadon a megszokott 40–45 helyett. „A színészeknek sok volt a munkájuk, és a sűrű program, valamit a sokszor foglalt színpad miatt csak ennyi lehetőséget kaptunk, ez viszont semmit nem vesz el az előadás értékéből” – tette hozzá Csurulya, aki az előadás díszletét és a jelmezeit is megtervezte.
A péntek esti bemutató főbb szerepeiben Czintos József, Péter Attila-Zsolt, Bándi Johanna, Némethy Zsuzsa, Nagy Csongor, Csiki Orsolya, Varga Andrea, Gál Ágnes és Nagy Orbán látható, a rendező munkatársa pedig Kovács Eszter, a színház irodalmi titkára volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok