2010. január 18., 10:102010. január 18., 10:10
A magyarországi színész, rendező és dramaturg az Ezeregyéjszaka meséinek egyik legismertebb történetét dolgozta fel, a zenét Venczel Péter, a Kolozsvári Magyar Opera énekese szerezte hozzá, és a váradi társulat rendezője, Vadas László vitte színre.
A darab szereposztásában a bábszínház magyar társulatának néhány művésze is helyet kapott, s ez az akár az Árkádia színpadán is bemutatható darabnak nagyon jót tett, hiszen ezek a színészek gyerekdarabokhoz, gyerekközönséghez szoktak, és úgy látszik, aki egy gyereket le tud foglalni és meg is tud nevettetni, annak egy ilyen színmű meg se kotytyan.
Szőke-Kavinszky András a (nem éppen negyven, talán inkább harminc vagy húsz, de inkább hét) rabló vezéreként ellopta a rivaldafényt mindenkitől, aki egy jelenetben szerepelt vele – szívesen látnánk több színpadi szerepben a jó mozgású, karakteres bábost, aki ráadásul tapasztalt vokálos, ezért különösebb meglepetésre nem adott okot a tény, hogy messze jobban énekelt, mint a többi szereplő.
A zenés-táncos betétekkel csordultig megtöltött darabot és a klasszikus karakterpoénokat (botcsinálta rablók, különböző személyiségjegyekkel, valahogy úgy, mint Hófehérke törpéi, női ruhában táncikáló férfiak stb.) nagyrészt jól vette le a közönség, a rablóbanda belépője például igazi showstopper volt. A szerző, vallomása szerint, az egész család számára élvezhető, szórakoztató darabot kívánt létrehozni, s ez nagyrészt sikerült is, leszámítva azt a tényt, hogy az ígért két óra helyett több mint két és felesre sikeredett a kétfelvonásos előadás, s ez nemcsak a család legkisebb tagjai számára lehetett megerőltető.
A premiert ismét a felújítás alatt álló színházépület színpadán rendezték, úgy, hogy a nézők ülőhelyei is a deszkákra kerültek, mégis odafért egy kétszintes, jócskán megemelt pluszszínpad. A játékos, nevettető darabot a társulat egy hét múlva hátrányos helyzetű, otthonban nevelkedő gyerekeknek ingyenesen mutatja be.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.