L. Simon László a minisztérium szerint olyan magatartást tanúsított, „amely a munkaviszonya fenntartását ellehetetlenítette”
Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum/Facebook
Csák János kulturális és innovációs miniszter – mint a munkáltatói jogkör gyakorlója – hétfőn átadta L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója munkaviszonyának megszüntető okiratát – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) hétfőn az MTI-vel. A főigazgató a döntést tudomásul vette, de nem tudja elfogadni.
2023. november 06., 14:012023. november 06., 14:01
2023. november 06., 14:252023. november 06., 14:25
A közlemény szerint a miniszter indoklásában kifejtette, hogy a főigazgató, mivel az intézménytől elvárható jogkövetést elmulasztotta, azt érdemben felhívásra sem teljesítette, olyan magatartást tanúsított, amely a munkaviszonya fenntartását ellehetetlenítette. A Kulturális és Innovációs Minisztérium elismeri L. Simon László korábbi érdemeit a kulturális területen végzett tevékenysége során – tették hozzá a közleményben.
L. Simon László közösségi oldalán reagált a menesztésére. „Csák János miniszter ma reggel közölte velem, hogy felment a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatói pozíciójából, mert álláspontja szerint szabotáltam a gyermekvédelmi törvényt. A döntést tudomásul veszem, azonban elfogadni nem tudom azt” – írta a volt főigazgató. Hozzátette, a World Press Photo kiállítás képeinek bemutatásával a múzeum szándékosan semmilyen jogszabályt nem sértett meg, szerinte ezt maga minisztérium is elismerte korábbi levelében: „Álláspontom szerint szándékos jogsértésre utaló körülmény a Magyar Nemzeti Múzeum részéről nem merül fel (…)”
L. Simon László közölte, a minisztériumi közleményben foglaltakkal ellentétben a fenntartó utasítását késlekedés nélkül és maradéktalanul betartották, a 18 év alatti korlátozást bevezették és erről a fenntartót azonnal értesítették. „Négy gyermekes apaként, nagyszülőként határozottan visszautasítom, hogy gyermekeinket tőlem vagy az általam vezetett intézménytől kellene megvédeni” – szögezte le bejegyzésében L. Simon László.
A tárlat ellen – amely november 5-éig volt látogatható – hevesen tiltakozott a Mi Hazánk Mozgalom. Dúró Dórának, az ellenzéki alakulat országgyűlési képviselőjének kezdeményezésére a Magyar Nemzeti Múzeumban rendezett kiállításról kitiltották a 18 éven aluliakat, mivel a tárlat sérti a magyarországi gyermekvédelmi törvényt. A Mi Hazánk Mozgalom elsősorban azt kifogásolta, hogy a tárlaton a 2022-es év legfontosabb eseményeként jelenítik meg az „LMBTQ+-kisebbség elleni erőszakot”, emellett a „meleg idősotthont” ábrázoló képsorozaton tekinthetik meg az odalátogatók például azt, hogy női ruhába és tűsarkúba öltözött férfiak rúzsozzák magukat.
Az Index portál az ügyben korábban megkereste a Kulturális és Innovációs Minisztériumot, tájékoztatást kérve, hogy miért volt szükség az intézkedésre, és mit várnak tőle. A tárca azt válaszolta, hogy a magyar kormány elkötelezett a gyermekvédelem mellett. „A gyermekvédelemmel kapcsolatos szabályozásra tekintettel a fenntartó Kulturális és Innovációs Minisztérium egyeztetést kezdeményezett a Magyar Nemzeti Múzeum vezetésével, és felhívta az intézmény figyelmét, hogy biztosítsa a gyermekvédelem és a családok védelméről szóló törvények rendelkezéseinek betartását” – közölte a minisztérium. A Magyar Nemzeti Múzeum azonban azt kommunikálta, hogy nem tudja jogszerűen végrehajtani Csák János kulturális és innovációs miniszter felszólítását, mivel nem kérhetnek el személyi igazolványt. Az intézmény közleménye szerint a múzeum a látogatók együttműködésére és szabálykövetésére támaszkodik. „A weboldalon fel van tüntetve, hogy 18 éven aluliak nem vásárolhatnak jegyet, és a kiállítás bejáratánál 18 éven aluliakat korlátozó tábla is van.”
L. Simon László később ironikus üzenetben „megköszönte” a Dúró Dóra gerjesztette „reklámot”, amely szerinte odavezetett, hogy „él és virul a nemzet múzeuma”. Egyúttal megköszönte „a közönség figyelmét, szeretetét és megértését”, majd fotókat is csatolt a bejegyzéshez, amelyeken az látható, hogy hatalmas sorokban várnak az emberek az MNM épülete előtt, hogy bejuthassanak a kiállításra. A Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese erre úgy reagált: L. Simon Lászlónak „be kellett volna húznia fülét-farkát”, de ehelyett még neki áll feljebb, mert „a saját minisztere megzavarta LMBTQ-népszerűsítés közben.” Dúró Dóra szerint L. Simon most már a saját kormányán is gúnyolódik, ami azért szokatlan, mert Orbán Viktor nem szokta az ilyesmit eltűrni.
Életének 90. évében elhunyt Miske László, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház erdélyi születésű, Jászai Mari-díjas színművésze – közölte a teátrum sajtószolgálata szombaton az MTI-vel.
Elsősorban egyetemistákat és fiatal szakmabelieket vár áprilisi szakmai továbbképzésére a Transylvania Trust Alapítvány, de szívesen látnak minden olyan érdeklődőt is, aki szeretne elmélyedni az épített örökség védelemének, népszerűsítésének témájában.
A Román Ortodox Egyház (BOR) bírálja a brassói születésű Botond Nagy bukaresti rendezését a „keresztény vallási szimbólumok becsmérlő használata” miatt.
Erdély a népművészet területén nagyhatalom, a már alig fellelhető népi kultúrát pedig valahogyan meg kell őrizni, és ez nemcsak a magyar közösségre vonatkozik, hanem a románságra és a cigányságra is – vallja a gyergyóditrói születésű Kelemen László.
Ádám Gyula számos rangos díjjal kitüntetett csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni polgármesteri hivatal kiállítóterében nyílik kiállítása – közölte a helyi magyarságot összefogó HÍD Egyesület.
Megfogalmazta a mának szóló világnapi üzenetét Theodoros Terzopoulos Görögország Színházigazgató, tanár, író, a Színházi Olimpia ihletője és a Nemzetközi Színházi Olimpiai Bizottság elnöke. A világnapi az üzenetet alább közöljük.
A színházi világnap, március 27. alkalmából Sebestyén Aba rendezőt, színészt, az immár 20 éve létrejött marosvásárhelyi Yorick Stúdió független színház vezetőjét faggattuk a teátrum küldetéséről.
A csángó, Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett Szőcs Anna Édesanyám rózsafája című életrajzi könyvének román fordítását mutatják be Bukarestben a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központban.
Példaként tárja a mai világ elé a csángó zenei és tárgyi örökséget Petrás Mária Prima Primissima- és Magyar Örökség díjas népdalénekes, keramikusművész, akit több évtizedes fáradhatatlan munkája elismeréseként nemrég Kossuth-díjjal tüntettek ki.
Elhunyt életének 86. évében a bánffyhunyadi születésű Buzás Pál zongoraművész, tanár, karnagy és népzenegyűjtő, az erdélyi zenei élet, a magyar kulturális élet meghatározó személyisége – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
szóljon hozzá!