2010. január 05., 09:492010. január 05., 09:49
Az arculati elemek (ID-k) megújulása ugyanakkor csak az első lépés: az új dizájn bevezetésével a köztévé tavasz óta tervezett, mintegy másfél év alatt megvalósuló arculatépítésének első fázisa zárul le.
Az új megjelenést az MTV promócióval és videografikával foglalkozó belső munkatársai, a Kálmán Mária arculati vezető és Vida Zoltán videografika vezető irányította stáb tervezte és készítette el. A zenét Hrutka Róbert jegyzi. Az egyes műsorok között egyetlen hosszú, folyamatos kameramozgást imitálnak a reklámokból, műsorajánlókból, társadalmi célú hirdetésekből, korhatárjelzésekből és egyéb elemekből felépülő blokkok.
Az új dizájnban népi motívumok helyett magyarországi és határon túli városok, jellegzetes tájképek jelennek meg, amellyel az érzelmi azonosulás lehetőségét kínálja fel, a nemzet összetartozására világít rá az MTV. Az új grafikai dizájnelemek a változatlanul hagyott m1 és m2 logókból indulnak ki és azokba térnek vissza, a két csatorna alapszínei továbbra is a kék (m1) és a narancssárga (m2) maradnak.
Mivel az új dizájnt ugyanaz a szakembergárda készítette, mint a Magyar Televízió műsorainak főcímeit, illetve a műsorokat népszerűsítő ajánlókat, promóciós blokkokat, az arculatváltás után a korábbinál homogénebb, letisztultabb összképet közvetít majd magáról a köztelevízió.
A tervek szerint az arculatépítés a Magyar Televízió teljes megjelenésére kiterjed majd. Ennek első eleme, az új dizájn alkalmazkodik az új médiás környezethez, és folyamatosan bővíthető. Az MTV legutóbb 2006 márciusában újította meg arculatát, akkor a magyar népművészet grafikai elemeit felhasználva készítettek bátor, modern megjelenést a köztévének az arculatváltásra kiírt meghívásos pályázaton nyertes cégek.
Ahogyan idén az új arculat szerényebb költségvetési keretek között készült, az új műsorrendet is a forráshiányhoz alkalmazkodva állították össze. A közszolgálati alapműsorok folytatódnak, költségesebb adásokra nincs keret. A tegnap életbe lépett új műsorrendben változatlanul szerepelnek a közszolgálati alapfeladatok ellátását biztosító kisebbségi, vallási és hírműsorok.
Nagy készpénzkifizetéssel járó produkciókat azonban egyelőre nem gyárt a magyar köztévé. A közelgő magyarországi választások miatt az aktualitásokra, hírekre koncentráló műsorok csak kismértékben változnak, de a korábbinál kisebb hangsúlyt kap a szórakoztatás és a sport.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.