Óriási hajlék. A brassói Fekete templom Románia legnagyobb temploma
Fotó: Pinti Attila
Szombattól ismét orgonaesteknek ad otthont Brassó egyik fő jelképe, a Fekete templom.
2024. május 18., 13:152024. május 18., 13:15
Az immár 72. idényben – mely manapság az Organ Nights nevet viseli – október 19-ig 23 koncertet hallgathat meg a közönség,
A minden szombaton 18 órától tartandó 60 perces koncerteken romániai, németországi, egyesült államokbeli, magyarországi, ausztriai és svájci művészek szólaltatják meg a szász evangélikus istenháza kincsét.
„A korábbi élő internetes közvetítéseknek köszönhetően rendelkezünk egy képernyővel és egy olyan technikai felszereléssel, melyet a jövőben is használnánk, így a hallgatóság élőben láthat majd mindent a templomban, mi történik fent” – nyilatkozta Steffen Schlandt, a Fekete templom Bach-kórusának karmestere, orgonaművésze.
A Buchholz-orgona a legnagyobb mechanikus templomi orgona Romániában
Fotó: Bisericaneagra.ro
Négy évbe telt (1836-1839), amíg a berlini orgonaépítő mester, Carl August Buchholz elkészített egy új orgonát a Fekete templom számára és azt a helyszínen felépítette. Ez 3993 sípjával, 4, egyenként 56 billentyűs manuáléjával, 27 pedáljával és a 63 hangzó regiszterével a legnagyobb mechanikus templomi orgona Romániában – olvasható a Fekete templom honlapján.
A Buchholz-orgonát – mely az istentiszteleteken is szolgál, de a koncertek révén tágabb körök műkedvelői is élvezhetik összetéveszthetetlen zenéjét – többek között a magyarországi Tabajdi Ádám is megszólaltatja az orgonaestek idei szezonjában, akárcsak a bukaresti Antal Eduard vagy az Egyesült Államokból érkező Karosi Bálint. Az Organ Nights részletes programja itt érhető el.
Fotó: Pinti Attila
Mint ismeretes, a brassói Fekete templom Románia legnagyobb temploma, az európai gótika legkeletebbre fekvő jelentős alkotása. 1383 és 1477 között épült, a város Szűz Máriának szentelt fő plébániatemploma volt. 1542-ben, a város reformációja idején az evangélikusoké lett, itt tartották az első német nyelvű evangélikus istentiszteletet Erdélyben. Bár egyes vélekedések szerint az 1689-es tűzvész során rárakódott korom „kölcsönözte” fekete színét és mai nevét, ezt csak a 19. században kezdték használni. 21. századi vizsgálatok nem találtak tűzpusztításra utaló rétegeket, a templom pusztán a környezeti hatások miatt feketedhetett meg.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
szóljon hozzá!