2010. március 11., 09:232010. március 11., 09:23
„Személyiségi jogainak, jó hírnevének megsértése miatt peres eljárást kezdeményez a Magyar Televízióval szemben az általa közzétett valótlan állítások, híresztelések miatt a Duna Televízió” – olvasható a Duna Televízió közleményében, amelyet a két közszolgálati televízió nézettségi vitája kapcsán adott ki. Mint arról korábban már beszámoltunk, a Magyar Televízió egy közleményében cáfolta a Duna Tv azon állítását, hogy mind a kereskedelmi csatornákat, mind az MTV csatornáit megelőzve a Duna Televíziót nézik legtöbbet az erdélyi magyar televíziózók. A Duna Tv ezt egy általa rendelt felmérésre alapozza, amelyet a budapesti Outdoor Media Audit Kft. végzett 2009. november 11. és december 23. között, személyes megkeresésen alapuló kérdőíves módszerrel. A Magyar Televízió eredeti közleményében – melyben megcáfolják a Duna állítását – a romániai televíziós piacot elektronikusan mérő TNS-t jelöli meg a méréseket végző cégként. Ezt a Duna Televízió sérelmezte, hiszen a TNS 2007 vége óta nem végez műszeres méréseket, amelyekből kiderülne, hogy melyek a legnépszerűbb csatornák, ezt a feladatot 2008 januárjától a GfK nemzetközi cég romániai leányvállalata látja el.
Ezzel kapcsolatban dr. Csermák Zoltán, az MTV kiemelt szerkesztője pontosítást küldött ki a sajtónak. Kiderült, hogy a mérési adatok valóban nem a TNS-től, hanem a GfK Romániától származnak. A tévedésért az ARMA nevű romániai adatközlő cég volt a felelős, amely a GfK-tól rendelte ugyan az MTV által kért adatokat, forrásként mégis TNS-t írt tévesen. A Duna Televízió közlése szerint Romániában nincs olyan társaság, amely a nemzetiségek tévénézési szokásait mérné, az MTV azonban erre az állításra válaszolva egy újabb közleményben ezt írta: „A GfK kutatócég romániai leányvállalata által szolgáltatott adatok között – igaz, nem a piac egésze számára nyilvánosan hozzáférhető adatbázisban, de – szerepelnek a magyar csatornák nézettségi adatai is, csakúgy, mint a demográfiai csoportok között a nézők nemzetiségére vonatkozó információk, amelyek alapján lehetségessé válik az Erdélyben élő magyar nyelvű lakosság tévénézési szokásainak vizsgálata.”
Az MTV ugyanakkor a Duna Tv vádjára, miszerint megsértette annak jó hírnevét, így reagált: „A Magyar Televízió sajtóközleményében (Az MTV a legkedveltebb köztévé Erdélyben) nem foglalkozott a Duna Televízióval. A Magyar Televízió arra sem utalt, hogy a nézettségmérésre módszertanilag alkalmatlan kutatás a Duna Tv megrendelésére készült.” A közleményben leszögezik: az MTV méltatlannak tartja a nézettségről folytatott vitát a közszolgálati televíziók között, és nem pereskedni, hanem továbbra is együttműködni kíván a kisebbik köztévével a teljes magyar nyelvű közönségnek szóló magas színvonalú közszolgálati műsorszolgáltatás érdekében. „De állításait fenntartja, és szükség esetén bíróság előtt is megvédi azokat” – foglalt állást az MTV az ügyben.
A Duna Televízió ugyanakkor arról tájékoztat, hogy több mint tizenöt éve rendszeresen felmérést készít a televízió nézési szokásokról Erdélyben, legnagyobb határon túli közönsége körében. A kutatások módszertana teljes mértékben sztenderd, a kérdőíves kutatások szokásos és nemzetközileg elfogadott metodikáján alapul, amit a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem oktatóiból alakult Max Weber Alapítvány ültet át a gyakorlatba.
Veres Valér, a Max Weber Társadalomkutatásért Alapítvány kuratóriumi elnöke lapunk megkeresésére elmondta: akárcsak a korábbi években, 2009-ben is segítséget nyújtottak a Duna Tv-nek a közvélemény-kutatás elkészítésében, azonban hangsúlyozta, hogy munkacsoportjuk, amely ezen dolgozott, csak az adatok begyűjtésében vett részt, ezek feldolgozásában nem, így semmilyen szakmai felelősség nem terheli az alapítványt az eredményeket illetően. Kifejtette: kuratóriumi elnökként nem tudja pontosan nyomon követni az összes munkacsoportjuk tevékenységét, elmondta azonban, hogy tudomása szerint a GfK nem végez külön méréseket a magyar kisebbség tévézési szokásait illetően, és igaz, hogy az általuk felvett mintában megjelöli a magyar, illetve más nemzetiségeket is, de nem figyel például a magyar tévénézők eloszlására, így eredményei nem feltétlenül reprezentatívak, tehát nem vesznek figyelembe elegendő magyar tévénézőt ahhoz, hogy az eredmények pontosak lehessenek. Hozzátette, hogy tudomása szerint a Duna Tv által rendelt felmérésben több magyar nézőt kérdeztek meg, mint amennyi a GfK adatbázisában szerepel.
Az eredményeket feldolgozó Outdoor Media Audit Kft.-t Veres Valér nem ismerte, további információkért Kiss Déneshez, a Duna Tv felmérésének adatgyűjtését végző munkacsoport vezetőjéhez irányított. Kiss Dénes lapunknak elmondta: a GfK méréseinek eredménye a teljes romániai lakosságra reprezentatív, úgy vélte azonban, hogy az ebben a mintában szereplő magyar tévénézők eredményei külön vizsgálva nem feltétlenül adnak megbízható eredményeket, mint a szakember fogalmazott, mivel nem kimondottan a magyarság körében készült a felmérés, hamis eredményeket adhat az egyes régiókban.
Kiss Dénes elmondta: a Duna Tv által megrendelt felmérésben az ő mukacsoportja csak az adatfelvételt végezte, összesen ezer embert kérdeztek meg Erdély teljes területén, ezeket a standard mintavételi szabályoknak megfelelően véletlenszerűen választották ki, egy előre meghatározott lépték alapján, az egyes munkatársak pedig egy listát kaptak arról, hogy melyik utcában melyik házhoz kell becsöngetniük. Mint mondta, az adatok feldolgozását már az Outdoor Media Audit Kft. végezte, ők kizárólag az adatfelvételt végezték.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.