2009. október 30., 11:392009. október 30., 11:39
A szatmári Brighella Bábtársulat ebben az évadban ünnepli fennállásának 10. évfordulóját. A társulat egy-egy meseelőadása általában több mint 20 alkalommal kerül színpadra. A legutóbb bemutatott, a nagy meseíró, Benedek Elek évfordulója alkalmából színre vitt Égig érő fát a tervek szerint 35-ször játsszák, mivel már az első előadásai komoly közönségsikerre tettek szert. A Brighella bábosai egyébként évadonként három előadást mutatnak be, idén 1300 bérletesük van. A bérletesek hétköznaponként járhatnak színházba, óvodai, iskolai program keretében, a bérletszünetes szabadelőadásokat pedig szombatonként tartják majd.
Szilágyi Regina, a szatmárnémeti Brighella bábtársulat vezető rendezője lapunk kérdésére elmondta, kezdetben a Marco alapítvány keretében indította útjára a bábszínházat. „Dramaturgiát és rendezői szakot végeztem, ám alapvetően a bábozás érdekelt igazán. Kezdetben évekig egy pincében adtuk elő darabjainkat” – számolt be a kezdeti nehézségekről Szilágyi.
„2003-ban csatlakoztunk a megyei tanács fennhatósága alá tartozó Északi Színházhoz. Azóta a színház emeleti pódiumtermében adjuk elő műsorainkat” – részletezte a tagozatvezető. A szatmári bábosok életében fontos szerepet játszott a helyszínváltás, az új teremben sokkal jobbak a feltételek. A rendezőn kívül négy színész és egy bábkészítő igyekszik a gyerekek kedvében járni. „Igyekszünk szakítani a klasszikus lepedős, kesztyűsbábos előadásokkal, interaktív darabokat mutatunk be, ahol ember és báb együtt játszik” – tette hozzá Szilágyi.
Az Égig érő fa előadásain például bármelyik kis néző kiállhatja a királykisasszony megmentéséért rendezett próbákat. „Senkit sem kényszerítünk, csak megkérdezzük, akad-e vállalkozó. Van, hogy a bátrabbak jelentkeznek, nekik különböző feladatokat kell teljesíteniük, ám ha nincsenek önkéntesek, folytatjuk az előadást” – mesélte a bábosok vezetője.
A szatmári előadás „szereplői” a mindennapi élet használati tárgyai közül keltek életre. A földi világ kellékei fából, zsákból, nemezből készültek, az égieké fémből. „A fa kötelek sokasága, a vaddisznó egy öntözőkannából alakult át, a nyúl pedig habverőből” – mutatta be a darab szereplőit Szilágyi, aki szerint a bábszínház nagyon fontos szerepet játszik a gyerekek szellemi fejlődésében.
„Az égig érő növény szinte mindegyik nép mitológiájában szerepel. A most bemutatott történetben az életfa allegóriája. Szilágyi úgy véli, korábban a bábszínház segített a gyerekeknek eljutni egy érdekes, különleges másik világba. „Manapság elég bekapcsolni a tévét, és máris távoli földrészeken vagy a világűrben kalandozunk. Ez az előadás már nem a konkrét mitikus világba kalauzolja a kicsiket, hanem a nyelvezete révén kápráztatja el őket. A régies, nyelvjárási elemekkel teletűzdelt szöveg ragadja magával képzeletüket, viszi el egy kihalóban lévő népi kultúrába” – magyarázta a szatmári bábos.
A Benedek Elek meséjéből készült, Nagy Tamás, Bandura Tibor és Nagy Anikó színpadra vitte előadás közönségsikernek örvend, így október 21-i bemutatója óta már tízszer játszották. A szatmári bábosok az Égig érő fával turnézni is fognak a megye különböző településein. Közben már gőzerővel készülnek a Holle anyó című mesejáték bemutatójára, amelyet a színház nagytermében visz majd színpadra Szilágyi Regina.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok