Fotó: a Székelykeresztúri Molnár István Múzeum fotóarchívuma
Már kétszáz hazai és külhoni közösség csatlakozott a Petőfi körtefája programhoz – közölte a Magyar Kultúráért Alapítvány vasárnap az MTI-vel. A közlemény szerint a Kovács Gyula pomológus által létrehozott Tündérkertben továbboltott Petőfi-körtefa oltványok a Kárpát-medence magyarságának összetartozását erősítik.
2023. július 30., 14:502023. július 30., 14:50
A legenda szerint 174 éve Petőfi Sándor a halála előtti utolsó estét, 1849. július 30-át a székelykeresztúri Gyárfás-kúria terebélyes körtefája alatt töltötte. Másnap elindult a segesvári csatába, ahonnan többé nem tért vissza. „A körtefa - ami állítólag utoljára látta verset írni a költőt - kipusztult, de a helybéliek megőrizték a fát, és a róla vett oltványról újratelepítették” – írták a közleményben.
Kovács Gyula pomológus, aki összegyűjtötte az őshonos fajtákat, a nagykedei fáról vitt oltványt porszombati Tündérkertjébe, majd juttatta el a Magyar Kultúráért Alapítványhoz.
Az eredeti fáról újraszaporított oltványokat mostanra kétszáz hazai és külhoni helyszínen gondozzák az alapítvány Petőfi körtefája felhívásához csatlakozó magyar közösségek. A programban résztvevők összegyűjtötték a saját falujuk, régiójuk legjellemzőbb gyümölcsfáit, illetve az ehhez kapcsolható néprajzi örökséget is.
– írták. Kovács Gyula pomológus az őshonos gyümölcsfajták megmentésére szerte a Kárpát-medencében létrehozott Tündérkert-hálózat életrehívója az 1990-es években kezdett tudatosan ősi gyümölcsfajták gyűjtésével foglalkozni. Jelenleg több kisebb-nagyobb telken körülbelül 3500 gyümölcsfajtát őriz. Ezzel Európa legnagyobb, egy nemzethez kötődő gyümölcsgyűjteményét hozta létre - olvasható a közleményben.
A tájékoztatás szerint a Tündérkert-mozgalom atyja a Magyar Kultúra Podcastok-csatorna Talpig magyar című műsorában elmondta,
„Egy nép addig marad meg, amíg a saját kultúráját meg tudja őrizni. Az a feladatunk, hogy minél több ember szemét felnyissuk erre az örökségre. A Tündérkertek apró epizódok ebben” – idézték a közleményben Kovács Gyula Makovecz-díjas pomológus podcastban elmondott szavait.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bocsárdi László a 40 éve alakult gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház alapító-rendezője volt, majd hosszú ideig vezette a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházat.
Bartók Béla halálának 80. évfordulójára emlékeznek a zeneszerző Temes megyei szülővárosában, Nagyszentmiklóson – tájékoztatta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szegedi regionális munkacsoportja az MTI-t.
Megtartotta évadkezdő társulati gyűlését, elkezdte 81. évadát a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Két magyar filmpremier, Nemes Jeles László Árva és Enyedi Ildikó Csendes barát című rendezése is szerepel a szerdán kezdődő 82. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában.
A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház elkezdte új évadát, székhelyfelújítás miatt új helyszíneken tartja előadásait.
A Csíky András Alapítvány Kuratóriuma közölte, hogy ki az a négy, 35 év alatti erdélyi színművész, akik közül november 15-ig kiválasztják a Kossuth-díjas kolozsvári művészről elnevezett díjat.
A Maros Megyei Múzeum bejelentette, hogy a Maros Megyei Tanács határozata alapján dr. Rezi Botondot nevezték ki az intézmény ideiglenes igazgatójává.
Egy magyar úr New Yorkból címmel nyílt kiállítás Kövi Pálról, a híres Erdélyi lakoma című kötet szerzőjéről a Kolozsvári Magyar Napokon.
A romániai magyar könyvkiadás emblematikus kiadójának, a Kriterionnak az öt évtizednyi termését gyűjtötték egybe és teszik hozzáférhetővé, látogathatóvá, áttekinthetővé és kutathatóvá Kolozsváron.
Vándortárlatnak szánt kiálltást nyitott meg a Helikon irodalmi folyóirat szerkesztősége a Kolozsvári Magyar Napok keretében. Az augusztus 24-ig látogatható kiállítás az 1990-ben indult Helikon 35 címlapját vonultatja fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!