Fotó: Biró István
2012. február 13., 08:342012. február 13., 08:34
A tárlat érdekessége, hogy egy-egy képet írók, költők szövegei „egészítettek ki”, a megnyitón pedig Szép András az alcímben szereplő hangokat szolgáltatta zongorajátékával. „Erre a házra egyébként is jellemző a művészetek közötti párbeszéd, hiszen Györkös Mányi Albert zenetanárként kezdett el festeni, felesége, Jakab Ilona is festőművész volt. Györkös Mányi Albert képei korábban Balla Zsófia költőnőt ihlették meg” – vezette fel a kiállítást Kós Katalin, az Erdélyi Közművelődési Egyesület tulajdonában lévő emlékház vezetője. Demény Péter költő, író, az egyik szöveg szerzője elmondta: bár nem ismeri jól Makkai Bencét, ha le kellene fényképeznie, világos színeket társítana hozzá.
„Az itt látható képeken mégis több a sötét, bár nem világnézeti szempontból, pusztán a fotós szempontjából nézve. A szövegek finom ellenpontot képeznek a képekkel, éppen ezért tartom jónak a kezdeményezést, mert szöveg és kép ilyen jól kiegészíti egymást – fejtette ki Demény. – Azt is mondhatnánk, hogy embertelenek ezek a képek, hiszen a legtöbbről hiányzik az ember, a szövegekben viszont mindenképpen ott van, hiszen mindenki saját magát írja meg.”
Demény hozzátette: egy olyan alkotó képeit szemlélhetik meg az érdeklődők, aki hazafelé tartva időnként megállítja az autót, és lefotózza a táj egy-egy számára érdekes részletét. „Megvan benne az igény, hogy többet lásson egy átlagos sofőrnél” – fogalmazott Demény. A tárlatnyitón egyébként László Noémi, Bréda Ferenc, Karácsonyi Zsolt, Márkus András és Váradi Nagy Pál fel is olvasta szerzeményét. László Noémi Király Zoltán versét is tolmácsolta a közönségnek, a többi képre pedig Demény Péter, György Attila, Józsa Márta, Lövétei Lázár László, Molnár Vilmos és Muszka Sándor szerzett szöveget.
Tévéfilmek és streamszolgáltatásra készülő alkotások gyártásának támogatásáról döntött a Nemzeti Filmintézet (NFI). A szervezet négy dokumentumfilm és két animációs sorozat elkészítésének finanszírozásában vállal szerepet.
A Sapientia egyetem filmszakának végzősei alkotásaikban gyakran dolgoznak fel generációk közti konfliktust vagy kötődést, vagy a fiatal felnőtt korosztály kapcsolódási problémáit.
Nagy tisztelője a magyar kultúrának, így műve magyar fordítása kiváltságot jelent Mircea Cărtărescu számára – jelentette ki az író, költő, esszéíró, a kortárs román irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja csütörtökön Csíkszeredában.
Háromszék Táncszínházként folytatja tevékenységét a 34 éve működő sepsiszentgyörgyi hivatásos társulat, a névváltoztatást Kovászna Megye Tanácsa – az intézmény fenntartója – legutóbbi tanácsülésén hagyta jóvá.
Javában zajlik a Csíkszeredai Régizene Fesztivál, amely július 21-én zárul. Ehhez kapcsolódva, a fesztivál utolsó napján, vasárnap minden zenekedvelőt várnak a háromszéki Esztelnekre.
Kövi Pál gasztronómus (1924 – 1998), valamint két világhírű evezős: Ivan Patzaichin (1949 – 2021) és Wichmann Tamás (1948 – 2020) emlékét is felidézik a július 23-28. között 33. alkalommal szervezett Tusványoson.
Tizenhat előadást tart Magyarországon az Aradi Kamaraszínház, amely 8 településen lép fel két produkciójával.
Nem befolyásolja a kollaboráns múlt felszínre kerülése Méhes György esetében az író által betöltött irodalomtörténeti helyet Balázs Imre József irodalomtörténész szerint.
Idén is mozgalmas évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház: a 2023/2024-es évadban négy bemutatóra és egy előbemutatóra került sor.
Kortárs magyar irodalomról, műfordításokról, a szocializmus okozta kollektív traumáknak a művészeten keresztüli feldolgozásáról is szó esett a három országban működő, ezúttal Sepsiszentgyörgyön rendezett Tricikli Fesztivál keretében.