2009. november 17., 10:272009. november 17., 10:27
„Magyarország sajátossága, hogy a sorozatos elnyomások a történelemben a nemzeti hagyományhoz való ragaszkodást eredményezték, a hagyományos népzenének pedig sajátos színfoltja a manapság ellenérzésekkel kezelt és a többségi társadalom által nehezen elfogadott cigányzene” – olvasható a magyar zenei hetet szervező Cité de la Musique honlapján.
A rangos párizsi zenei intézmény a népzenében máig megőrzött cigányzenei hagyományt és annak hatását vizsgálja a 20. századi és a kortárs zenében. Szombaton a nyírmihálydi Amare Save és az erdélyi Szászcsávás zenekar ad ízelítőt az autentikus magyar cigányzenéből, vasárnap pedig Cigányok: Csárdás címmel a fehérgyarmati Pipás zenekar és a budapesti Sentimento Gipsy Paganini lép fel.
A hét kiemelkedő rendezvényének hétfőn a Bartók-est ígérkezik Párizs egyik leghíresebb koncerttermében, a Salle Pleyelben: a Milánói Scala Szimfonikus Zenekarát az egyik legnagyobb francia karmester, Pierre Boulez vezényli, akit a magyar zeneszerző műveinek egyik legjelentősebb értelmezőjeként tartanak számon a világban. A koncert első felében a Négy zenekari darab és a II. zongoraverseny csendül fel Maurizio Pollini közreműködésével, a második részben A csodálatos mandarint szólaltatja meg az olasz együttes.
A Délnémet Rádió (SWR) Szimfonikus Zenekara (Baden-Baden és Freiburg) Bartók és Kurtág György műveiből ad koncertet, a Párizsi Konzervatórium Zenekara pedig a népzenei hagyományokból táplálkozó Liszt (Hungária, I. Esz-dúr zongoraverseny), Kodály (Galátai táncok) és Bartók (Táncszvit) darabokat ad elő.
A Satie Quartet Bartók és Kodály mellett Kurtág György és Ligeti György vonós darabjaiból játszik, a párizsi Ensemble Inter Contemporain szólistái pedig olyan magyar zeneszerzőktől – Ligeti, Kurtág, Eötvös Péter és Illés Márton – tolmácsolnak műveket, akiknek a bartóki hagyományból táplálkozó munkássága hazájuktól távol, külföldön teljesedett ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok